Szerkesztő:Rezzsna/próbalap

Ez a szerkesztői lap most épül, még dolgoznak az első verzión! A szerkesztői lap építőjének: Ha az építés várhatóan néhány napnál tovább tart, inkább saját allapon végezd! A többieknek: amíg az építés nem fejeződik be, használd a vitalapot, hogy elkerüld a szerkesztési ütközéseket a cikk építőjével! Legutóbbi módosítás: 2018. március 21.

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Fornax Sablon:Refimprove Sablon:Infobox holiday A Japán újév (正月; Hepburn: Shōgatsu^?) egy évente megrendezésre kerülő fesztivál,melyhez rengeteg különféle népi szokás kapcsolódik. Japánban 1873 óta ünneplik hivatalosan a Gergely-naptár szerint, minden évben január elsején, tehát az újév első napján (元日; Hepburn: Ganjitsu^?).Egyébként a japán újév több hagyományos eseménye még mindig a Tenpó kalendárium első napján kerül megrendezésre, ami az utolsó hivatalos holdnaptára volt Japánnak és egészen 1872-ig használták.

Kelet-Ázsiában holdnaptárt használtak, s a hold mozgása határozott meg egy-egy ünnepet. A jelenlegi japán újév tulajdonképpen a kelet-ázsiai holdújév saját szokásaikkal kiegészített és kissé átalakított változata. A holdújév mozgó ünnep, január végére, február elejére esik, ám Japánban a Meidzsi-korban(1868-1912) a Gergely-naptár átvételével január 1-jére helyezték a kezdetét. Maga az újévi ünnep háromnapos, január 1-jétől január 3-ig tart – osógacu –, de az előtte lévő nap, december 31. – ómiszoka – is fontos. Valójában azonban már minden az óévet lezáró eseményt és minden az új évet elindító cselekvést is hozzávehetünk az ünnephez, így a nenmacunensi tulajdonképpen december második felétől január első feléig tart. A Meidzsi-korszak előtt, a japán újév pontos időpontja a Japánban éppen aktuális holdnaptár alapján lett meghatározva (ezek közül az utolsó a feljebb említett Tenpó kalendárium volt). Korábban használt holdnaptárak közé tartozik a Dzsókjó-naptár és az azelőtt alkalmazott Kínai Holdnaptár. Ám 5 évvel a Meidzsi-restaurációt követőleg, 1873-ban, Japán áttért a nemzetközileg leggyakrabban használt Gergely-naptárra, ebből kifolyólag január első napja lett a hivatalosan és kultúrálisan az év első napja.

Az újév folyamán a japánok rengeteg, különlegesen erre az alkalomra kiválasztott ételeket esznek, ezt szecsi-rjóri-nak vagy oszecsi-rjóri-nak (御節料理 or お節料理^?)), ezt általában röviden csak oszecsi-nek (お御節) nevezik. Ezek közül sok étel vagy édes vagy savanyú vagy száraz, így rendkívül tartósak, még ha nincsenek is hűtőszekrényben tárolva, ugyanis ezek az étkezési hagyományok olyan régi időkből származnak, amikor még nem voltak a háztartásokban hűtőszekrények továbbá a legtöbb bolt zárva tartott ezeken az ünnepnapokon. Az oszecsi-nek több változata is van, minden prefektúrának meg vannak a maga sajátos ételei erre az ünnepre, így minden régióban mást fogyasztanak ilyenkor, sőt vannak olyan ételek is, amik egy régióban elfogadottnak számítanak, viszont más régióban kedvezőtlennek tartják, vagy esetlegesen teljesen be is van tiltva újév napján való fogyasztásuk. Az egyik népszerű újévi étel például az ozóni (お雑煮^?), ami egy leves amiben úgynevezett mocsi-k (ragacsos rizslisztből készült "édesség") úsznak, bár ennek a levesnek a hozzávalói is erős eltérést mutathatnak minden egyes prefektúrában. Manapság gyakran fogyasztanak ilyenkor szasimi-t és szusi-t is, sőt akár nem japán ételt is. Január hetedik napján, más néven dzsindzsicu-kor (人日^?) a hagyomány szerint készítik az úgynevezett "hét gyógynövényes rizs levest" vagyis a "hét gyógynövényes levest" (七草粥; Hepburn: nanakusza-gaju^?).