Közép-Amerika piramisainak listája
Közép-Amerika piramisainak listája.
A maja piramisok gúlája általában négyszög vagy négyzet alaprajzú, a tetején lévő teraszok által körbefutott templomot ennek egy vagy két oldalán középen felfutó lépcsősoron lehetett megközelíteni. A lépcsők eredetileg bemélyedtek a piramis testébe, később azonban kiemelkedő lépcsőépítményeket készítettek, és gazdagon díszítették őket. Az óriási lépcsősorokat főleg a papok használták, a hívők lent gyülekeztek az oltár körül, ahol a legtöbb áldozat bemutatásra került. Néhány esetben a templom elé, a piramis tetejére is építettek oltárt. A maja vallás politeista volt, és ahogy az aztékoknál is, az áldozat nem csak azt a célt szolgálta, hogy elnyerje az istenek kedvét, hanem azt is, hogy az isteneket életben tartsa. Néhány közép-amerikai piramistemplomot – főleg maja területen – föld alatti sírkamra fölé emeltek. Az egyiptomi piramisokhoz hasonlóan ezek némelyikét szintén egy elhunyt uralkodó dicsőségére emelték. [1]
Ország | Hely | Név | Kultúra | Alaphossz (m) |
Magasság (m) |
Építés ideje (hozzávetőleges) |
Megjegyzés | Kép |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Mexikó | Bonampak | El Templo de los Murales | Maja | 580 - 800 | ||||
Mexikó | Calakmul | La Gran Piramid | Maja | 55 | ||||
Mexikó | Chichén Itzá | El Castillo | Maja | 55.3 | 30 | 900 - 1200 | A Tollas-kígyó istenének építették. A lenyugvó nap minden napéjegyenlőségkor cikk-cakkos árnyékot vet az északi lépcsősorra, és ez úgy néz ki, mintha egy kígyó siklana felfelé, mígnem elér a kő kígyófejhez.[1] | |
Mexikó | Cholula | La Gran Pirámide de Cholula | Xelhua | 450 m² | 66 | |||
Mexikó | Cobá | La Pirámide de Nohoch Mul | Maja | 42 | 500 - 900 | Cobá a maga idejében világváros és "szent utak" csomópontja lehetett.[2] | ||
Mexikó | Cobá | La Iglesia | Maja | 500 - 900 | ||||
Mexikó | Cobá | Templo del Crucero | Maja | 500 - 900 | ||||
Mexikó | El Tajín | Piramid de los Nichos | Cultura clásica de Veracruz | 18 | ||||
Mexikó | La Venta | La Gran Pirámide | Olmék | 33 | La Venta a Krisztus előtt virágzó olmék kultúra legépebben maradt régészeti zónája.[2] | |||
Mexikó | Palenque | Templo de la Cruz | Maja | |||||
Mexikó | Palenque | Templo de las Inscripciones | Maja | |||||
Mexikó | Santa Cecilia Acatitlán | Azték | 1962-ben Eduardo Pareyon Moreno építész és régész újjáépítette a piramist. | |||||
Mexikó | Tenayuca | Azték | 62 x 50 | |||||
Mexikó | Tenochtitlan | Templo Mayor | Azték | 100 x 80 | 1390 - 1500 | Tenochtitlán fő kultuszhelye volt, köveiből Cortés parancsára egy keresztény templomot építettek, amelyből 1573-ban a mexikóvárosi Katedrális (Catedral Metropolitana) épült.[2] | ||
Mexikó | Tenochtitlan | Azték | 1325 - 1521 | Tenochtitlánt a hódító spanyolok elpusztították. A város legalább fél tucat piramist foglalt magába. | ||||
Mexikó | Teotihuacan | Pirámide del Sol (Nap-piramis) |
Teotihuacan | 223 × 225 m | 63,5 m | 32.494 | Az egykori város legnagyobb piramisa volt, 100 körül fejezték be. | |
Mexikó | Teotihuacan | Pirámide de la luna (Hold-piramis) |
Teotihuacan | Valamivel kisebb mint a Nap-piramis, de arányaiban szebb. | ||||
Mexikó | El Tepozteco | Azték | 1502 | |||||
Mexikó | Tula | Tolték | ||||||
Mexikó | Uxmal | Pirámide del Mago (A varázsló piramisa) |
Maja | 700 - 100 | A piramis nyugati lépcsősora pontosan arra néz, ahol az év leghosszabb nappalát követően lenyugszik a nap.[1] | |||
Mexikó | Uxmal | La Gran Pyramide | Maja | |||||
Mexikó | Xochicalco | Templo de la Serpiente Emplumada | 200 - 900 | |||||
Mexikó | Xochicalco | 200 - 900 | A piramisokon kívül a romok legérdekesebb része a földalatti obszervatórium. Itt figyelték a barlangba vetődő napsugarak mozgását.[2] | |||||
Mexikó | Xochitécatl | Pirámide de las Flores | 100 x 140 | preklasszikus kor | ||||
Mexikó | Xochitécatl | El edificio en Espiral | 700 | |||||
Mexikó | Yaxchilán | Maja | 600 - 900 |
Ország | Hely | Név | Kultúra | Alaphossz (m) |
Magasság (m) |
Építés ideje (hozzávetőleges) |
Megjegyzés | Kép |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Belize | Altún Ha | Maja | 16 | 200 - 900 | A település a virágkorát a klasszikus maja korban (6-9. század) élte. Összesen mintegy 300 épület romja pihen itt, de csak néhány piramistemplomot tettek hozzáférhetővé a látogatók számára. | |||
Belize | Caracol | Maja | ||||||
Belize | Lamanai | Templo Mayor | Maja | preklasszikus kor | ||||
Belize | Lamanai | El Templo del Jaguar | Maja | preklasszikus kor | ||||
Belize | Lubaantún | Maja | 730 - 890 | Lubaantun épületei többnyire nagy kőblokkokból épültek, habarcs nélkül lettek felállítva. | ||||
Belize | Lubaantún | Maja | 730 - 890 | Lubaantun sok kis lépcsős piramist foglal magába. | ||||
Belize | Nim Li Punit | Maja | Több mint 12.2 | 400 - 800 | ||||
Belize | Xunantunich | El Castillo | Maja | 40 | 600 - 900 |
Ország | Hely | Név | Kultúra | Alaphossz (m) |
Magasság (m) |
Építés ideje (hozzávetőleges) |
Megjegyzés | Kép |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Guatemala | Aguateca | Maja | 6 | 760 - 830 | Ez a piramis befejezetlen maradt, amikor a várost elhagyták. | |||
Guatemala | Dos Pilas | LD-49 | Maja | 20 | 629 után | |||
Guatemala | Dos Pilas | El Duende | Maja | 629 után | ||||
Guatemala | Kaminaljuyú | Maja | 250 | |||||
Guatemala | El Mirador | La Danta | Maja | 72 | Kr. e. 300 - Kr. u. 100 | El Mirador a maja civilizáció preklasszikus korának legnagyobb városa volt. | ||
Guatemala | El Mirador | El Tigre | Maja | 55 | Kr. e. 300 - Kr. u. 100 | |||
Guatemala | Mixco Viejo | Maja | 1100 - 1500 | |||||
Guatemala | Tikal | Templo del Gran Jaguar (Nagy Jaguár temploma) |
Maja | 45 | 682-750 | Tikal látványos építményei szétszórtan, nagy területen helyezkednek el. |
Ország | Hely | Név | Kultúra | Alaphossz (m) |
Magasság (m) |
Építés ideje (hozzávetőleges) |
Megjegyzés | Kép |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Salvador | Casa Blanca | 1-es számú piramis | Maja | Összesen 6 maja építmény látható itt, ebből 3 piramis, közülük az 1-es és 5-ös számú van feltárt állapotban. | ||||
Salvador | San Andrés | La Campana de San Andrés | Maja | 600 - 900 | ||||
Salvador | Tazumal | Maja | 250 - 900 |
Ország | Hely | Név | Kultúra | Alaphossz (m) |
Magasság (m) |
Építés ideje (hozzávetőleges) |
Megjegyzés | Kép |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Honduras | Copán | Maja | Copán főleg művészetének gazdagságával tűnt ki, e téren felülmúlta Tikalt is.[3] |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Szabó Gergő: A gízai Nagy Piramis
- ↑ a b c d Viczenik Dénes: Mexikó
- ↑ Balázs Dénes: Közép-Amerika
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Anexo:Pirámides de Mesoamérica című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.