Sztracena

	Sztracena (Stratená)
	Sztracena római katolikus temploma
	; Sztracena zászlaja
	; Sztracena zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Rozsnyói
Rang	község
Első írásos említés	1723
Polgármester	Erika Oravcová
Irányítószám	049 71
Körzethívószám	058
Forgalmi rendszám	RV
	Népesség
Teljes népesség	120 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	4 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	831 m
Terület	35,36 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 52′, k. h. 20° 21′48.866667°N 20.350000°EKoordináták: é. sz. 48° 52′, k. h. 20° 21′48.866667°N 20.350000°E
	Sztracena weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sztracena témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sztracena (szlovákul: Stratená, németül Verlorenseifen^[2]) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése

Rozsnyótól 34 km-re északnyugatra fekszik. Határában kezdődik az Iglóig húzódó festői Sztracenai-völgy.

Története

A falut a 17. században alapították a káposztafalvi uradalom területén, első lakói bányászok voltak. Határában kobaltot, nikkelt, rezet bányásztak. A falunak a Gölnic jobb partján fekvő Spitál nevű része korábban Dobsinához tartozott. 1723-ban a Csákyak nagyolvasztókat építettek területén, lakói ezekben és a környék fémfeldolgozó üzemeiben keresték kenyerüket. A falunak 1787-ben 17 háza és 183 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STRACSENAHUTA. Szabad puszta Szepes Várm. földes Ura Igló Városa, fekszik Istvánfalvához közel, és annak filiája.”^[3]

1828-ban 43 házában 318 lakos élt, akik mind zsellérek voltak. 1840-től a Coburg család birtoka.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Straczena, tót falu, Szepes vgyében, Istvánfalva fiókja, 296 kath., 26 evang. lak. F. u. gr. Csáky.”^[4]

1920-ig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Az utolsó vaskohó 1927-ig üzemelt. 1944 szeptemberében harcok voltak itt a felkelők és a német csapatok között.

Népessége

1910-ben 309-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 131 lakosából 118 szlovák.

2021-ben 120 lakosából 116 szlovák, 4 ismeretlen nemzetiségű.^[5]

Nevezetességei

A község közelében épült az ország első közúti alagútja

Fakápolnája 1800 körül épült, Mária Magdolna szobra Lőcsei Pál mester műhelyében készült.
Római katolikus templomát 1909-ben neogótikus stílusban építették.
A Sztracenai völgy természetvédelmi terület mély völgyekkel és magas erdő borította hegygerincekkel, kedvelt kirándulóhely.
A falutól nyugatra található a Dobsinai-jégbarlang.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ http://exonyme.bplaced.net/Board/Thread-Zipser-Land-und-Leute-Deutsch-Slowakisch-Ungarisches-Ortsverzeichnis?pid=1419#pid1419
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. október 23.)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Sztracena témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] ttp://exonyme.bplaced.net/Board/Thread-Zipser-Land-und-Leute-Deutsch-Slowakisch-Ungarisches-Ortsverzeichnis?pid=1419#pid1419

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[5] SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. október 23.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Sablon:Rozsnyói járás m v sz A Rozsnyói járás települései
Rozsnyó (Rožňava)
Alsósajó (Nižná Slaná) · Andrási (Pača) · Annafalva (Hanková) · Barka (Bôrka) · Berdárka (Brdárka) · Beretke (Bretka) · Berzéte (Brzotín) · Berzétekőrös (Kružná) · Betlér (Betliar) · Csetnek (Štítnik) · Csoltó (Čoltovo) · Csucsom (Čučma) · Dernő (Drnava) · Dobsina (Dobšiná) · Felsősajó (Vyšná Slaná) · Gacsalk (Gočaltovo) · Gecelfalva (Koceľovce) · Gócs (Gočovo) · Gömörhosszúszó (Dlhá Ves) · Gömörpanyit (Gemerská Panica) · Hámosfalva (Rozložná) · Hárskút (Lipovník) · Henckó (Henckovce) · Imrikfalva (Dedinky) · Jablonca (Silická Jablonica) · Jólész (Jovice) · Kecső (Kečovo) · Kisfeketepatak (Kobeliarovo) · Kisgencs (Honce) · Kiskovácsvágása (Kováčová) · Kisszabos (Slavoška) · Körtvélyes (Hrušov) · Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie) · Kuntapolca (Kunova Teplica) · Lekenye (Bohúňovo) · Lucska (Lúčka) · Márkuska (Markuška) · Martonháza (Ochtiná) · Melléte (Meliata) · Nagyszabos (Slavošovce) · Oláhpatak (Vlachovo) · Özörény (Gemerská Hôrka) · Páskaháza (Pašková) · Pelsőc (Plešivec) · Pelsőcardó (Ardovo) · Pétermány (Petrovo) · Rekenyeújfalu (Rakovnica) · Restér (Roštár) · Rozsfalva (Rochovce) · Rozsnyórudna (Rudná) · Sajóréde (Rejdová) · Sebespatak (Rožňavské Bystré) · Szabados (Čierna Lehota) · Szádalmás (Jablonov nad Turňou) · Szádvárborsa (Silická Brezová)· Szalóc (Slavec) · Szilice (Silica) · Sztracena (Stratená) · Tornagörgő (Hrhov) · Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka) · Veszverés (Gemerská Poloma)