Sucre

Nem tévesztendő össze a következővel: SUCRE.

Sucre
Sucre címere Sucre zászlaja
Közigazgatás
Ország	Bolívia
Alapítás éve	1538
Polgármester	Aideé Nava
Körzethívószám	(+591) 4
Testvérvárosok	Lista La Plata Isztambul San Miguel de Tucumán (2012–) Concepción San Salvador de Jujuy Belo Horizonte Curitiba Brüsszel Mechelen Iquique Nanking Bogotá Cartagena
Népesség
Teljes népesség	300 000 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	2808 m
Terület	1768 km²
Időzóna	UTC−4
Világörökség-azonosító	566
Elhelyezkedése
d. sz. 19° 02′ 51″, ny. h. 65° 15′ 36″-19.0475, -65.2619.047500°S 65.260000°WKoordináták: d. sz. 19° 02′ 51″, ny. h. 65° 15′ 36″-19.0475, -65.2619.047500°S 65.260000°W
Sucre weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sucre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sucre Bolívia alkotmányos és igazságszolgáltatási fővárosa (az adminisztratív központ La Paz), egyben Chuquisaca megye székhelye. Az ország déli részén fekszik, 2750 m magasságban. Éghajlata egész évben meleg, mérsékelt.

A várost Pedro Anzures alapította 1538. november 30-án, Ciudad de la Plata de la Nueva Toledo néven. Még ugyanebben az évben II. Fülöp spanyol király megalapította itt az Audiencia de Charcas nevű bíróságot, amelynek illetékessége a mai Paraguay, Északkelet-Peru, Észak-Chile, Argentína és Bolívia nagy részére terjedt ki. Ez a Perui Alkirályság egy alegységének számított. 1601-ben a ferencesek kolostort alapítottak a városban, amely 1609-től érseki székhely is lett. 1624-ben létrehozták a Xavéri Szent Ferenc Egyetemet, amely az Újvilág egyik legrégebbi egyeteme.

A 19. századig La Plata volt a régió igazságszolgáltatási, vallási és kulturális központja. 1839-ben, miután a város Bolívia fővárosa lett, új nevet kapott a forradalmi vezető, Antonio José de Sucre tiszteletére. Miután azonban Potosí gazdasága és ezüstipara lehanyatlott, 1898-ban a kormányzat La Pazba költözött. Sokak szerint Sucre volt az a hely, ahonnan Latin-Amerika Spanyolország elleni függetlenségi harca elindult: itt hangzott el 1809-ben az első szabadságkiáltás a nyugati félteke spanyol gyarmatain. A történelem fintora, hogy Bolívia nyerte el utolsóként a függetlenségét 1825-ben.

1991-ben Sucre óvárosa a világörökség egyik helyszíne lett.

• Sucre történelmi óvárosa

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Sucre című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Hivatalos honlap (spanyolul)
• Idegenforgalmi oldal (spanyol, angol)