Soroca

Soroca
Soroca címere
Közigazgatás
Ország	Moldova
Járás	Soroca
Alapítás éve	1499
Polgármester	Lilia Pilipețchi
Irányítószám	MD-3005
Körzethívószám	230
Testvérvárosok	Lista Flamonza Ferrara Yampil Dolhasca Bodzavásár (2012–) Szucsáva (2018–) Brjanszk (2018–) Hotin Balta Rēzekne Falticsén (2023–)
Népesség
Teljes népesség	22 196 fő (2014)[1]
Népsűrűség	3156 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	45 m
Terület	11,88 km²
Időzóna	EET (UTC+2) EEST (UTC+3)
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 09′ 21″, k. h. 28° 17′ 51″48.155833333333, 28.297548.155833°N 28.297500°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 21″, k. h. 28° 17′ 51″48.155833333333, 28.297548.155833°N 28.297500°E
Soroca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Soroca témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Soroca (ukránul Сороки, lengyelül Soroki) város Moldovában a Dnyeszter partján, a Sorocai járás központja. Becsült lakossága 2012-ben 37 500 volt.

Soroca a moldovai-ukrán határként funkcionáló Dnyeszter jobb partján fekszik, vele szemben az ukrán oldalon Cekinivka település található. A várost genovai kereskedők alapították Olchionia vagy Alchona néven a Dnyeszter egyik gázlójánál a 12-13. században. A 15. század végén III. István moldvai fejedelem nagyszabású várépítésbe fogott, két erődöt építtetett a Duna, négyet, a Dnyeszter mentén, hármat pedig fejedelemsége északi határán. A program részeként 1499-ben Sorocában is gerendaerődítmény épült. 1543-1546 között IV. Péter kör alaprajzú, ötbástyás kővárrá építtette át az erődöt.

A 17. században a Szent Liga háborújában Sobieski János csapatai sikeresen védték az erődöt a törökökkel szemben. Fontos szerepet játszott 1711-ben is, I. Péter orosz cár pruti hadjáratában. A cár Sorocánál kelt át a Dnyeszteren és a várat tartalékai központjaként használta. Az 1735-39-es orosz-török háborúban az oroszok elfoglalták és kifosztották a várat. A jó állapotban megmaradt vár ma Soroca legfontosabb jelképe és idegenforgalmi célpontja.

Az 1812-es bukaresti béke értelmében Soroca Besszarábiával együtt az Orosz Birodalomhoz került. 1833-ban járási központ lett. 1860-ban a városban 5 250-en, 1897-ben 15 351-en éltek, több mint felük (8745) zsidó volt, 3206 moldován, 2235 pedig orosz.

A második világháborúban a németek 1941. július 15-én szállták meg Sorocát. A szovjet II. Ukrán Front 1944. március 17-én foglalta vissza a várost.

1975-re a város lakossága 29 500-ra nőtt. A Moldáv SZSZK járási központjában gépgyártó, fémfeldolgozó, építőanyag-gyártó, vaj-, konzerv-, bor- és sörkészítő üzemek, varroda, stb működött. Moldova 1991-es függetlenné válásakor a lakosság elérte a 42 700 főt

Sorocát Moldova cigány fővárosaként is emlegetik. A helyi cigányok már a szovjet időkben is jómódúaknak számítottak a moldován lakosokhoz képest és ma a városba vezető déli út mentén ott sorakoznak jellegzetes, kastély- és palotaszerű épületeik.

A 2004-es népszámlálás adatai alapján Soroca lakossága 28 362 fő volt.

• Kira Muratova (sz. 1934—2018) ukrán filmrendező
• Robert Steinberg (1922—2014) kanadai matematikus

• Flămânzi, Románia

Vár és városképek:

• 
  A sorocai vár felújítás előtt
• 
  Várudvar
• 
  A „hálaadó gyertya”
• 
  Városkép
• 
  Soroca madártávlatból

Soroca a cigánypalotákról is jellegzetes. A helyiek cigányfővárosnak is hívják: ^[2]

• 
  Cigánypalota
• 
  Cigánypalota
• 
  Cigánypalota

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Сороки (город) című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Сороки ВСЕ О БЕССАРАБИИ
• Справочник «Освобождение городов: Справочник по освобождению городов в период Великой Отечественной войны 1941—1945» / М. Л. Дударенко, Ю. Г. Перечнев, В. Т. Елисеев и др. М.: Воениздат, 1985. 598 с.
• Исаев А. В. От Дубно до Ростова. — М.: АСТ; Транзиткнига, 2004.
• Populaţia Primaria Orasului Soroca
• Soroca Archiválva 2015. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Romania and Moldova Travel Guide