Nagy-Britannia

Nagy-Britannia az általános szóhasználatban egy földrajzi meghatározás, mely a Brit-szigetek (és Európa) legnagyobb, a világ 8. legnagyobb szigetét jelöli. A szigeten találhatóak Anglia, Skócia és Wales szárazföldi területei, de az országokhoz tartozó szigeteket és szigetcsoportokat a kifejezés nem tartalmazza.^[1] Szintén nem tartalmazza a koronafüggőségeket, tehát az Ír-tengerben fekvő Man-szigetet és az Atlanti-óceánban található Csatorna-szigeteket (melynek Guernsey Bailiffség és Jersey Bailiffség a részei).

A kifejezés ennek a jelentésének a Magyarországon használt megfelelője a Brit-sziget.

Bővebben: Brit-sziget

A politikai szóhasználatban előfordul, hogy a Nagy-Britannia megnevezéssel Anglia, Skócia és Wales együttesére utalnak (tehát beleértik Anglia, Skócia és Wales szigeteit, de az Egyesült Királyság részét képező Észak-Írországot nem). Szintén nem értik bele a brit koronafüggőségeket, tehát az Ír-tengerben fekvő Man-szigetet és az Atlanti-óceánban található Csatorna-szigeteket (melynek Guernsey Bailiffség és Jersey Bailiffség a részei) sem.

A kifejezés ezen jelentését használja az Európai Unió országismertetése is ("Anglia, Wales és Skócia (melyeket együttesen Nagy-Britanniának neveznek)"),^[2] és ebben az értelemben használja a Földrajzinév-bizottság is, amikor a 68/637. (2009.IX.29.) állásfoglalásában^[3] úgy fogalmaz, hogy "Javasoljuk az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia és Észak-Írország) forma használatát".

Az Egyesült Királyság teljes nevében (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága) szintén ebben az értelemben szerepel.

A brexit-megállapodás szerint az Európai Unió vámhatára nem az Írország és Egyesült Királyság közötti határra, hanem az Ír-sziget és Nagy-Britannia közé kerül.

A magyar szóhasználatban korábban általános volt, de sokan még napjainkban is – pontatlanul^[1] – az Egyesült Királyság teljes nevét lerövidítve, annak szinonimájaként használják (tehát beleértik Anglia, Skócia és Wales szigeteit, és Észak-Írországot is).

Ezt a használatot megengedi, hogy bár a Földrajzinév-bizottság a 68/637. (2009.IX.29.) állásfoglalásában^[3] úgy határozott, hogy "Javasoljuk az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia és Észak-Írország) forma használatát", de az Ország- és területnevek felsorolásában^[4] rövid országnévként a ("terjedőben" jelzővel szereplő)^[4] Egyesült Királyság mellett továbbra is szerepel a Nagy-Britannia is. Az elnevezés törlésével a Földrajzinév-bizottság már több alkalommal (45/427. (2003.IV.28.), 46/440. (2003.VI.30.) és 69/643. (2009.XII.14.) FNB. Hat.)^[3] is foglalkozott, de mindannyiszor elutasította.

Jogszabályi környezetben,^[5] a nemzetközi kapcsolatokban^[6] illetve a hivatalos kommunikációban^[2] nem fordul elő, hogy a Nagy-Britannia kifejezést az Egyesült Királyság alternatívájaként használják.

Bővebben: Egyesült Királyság

2021. január 1. óta különösen nagy jelentősége van annak, hogy pontosan használjuk a Nagy-Britannia kifejezést, és azt ne keverjük az Egyesült Királyság kifejezéssel: Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának (melynek Anglia, Skócia és Wales a tagja), de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot.^[7] A brexit után az Egyesült Királyságban Nagy-Britanniára és Észak-Írországra eltérő szabályok vonatkoznak.^[8]

A brexit-megállapodáshoz fűzött 64 oldalas észak-írországi jegyzőkönyv alapján Észak-Írország a brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacával és vámuniójával:^[7] míg Nagy-Britannia esetében megváltoztak a ki- és beutazás szabályai, valamint a Nagy-Britanniából érkező, illetve oda tartó termékek is vám- és áfakötelessé váltak, addig Észak-Írországgal kapcsolatban továbbra is az EU vám-, áfa- és statisztikai jogszabályait kell alkalmazni).^[8]

A megoldás célja, hogy fenntartsák az Ír-sziget belső határának ellenőrzés nélküli átjárhatóságát (Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán ne kelljen ellenőrzéseket végezni), melyet az Egyesült Királyság és Írország között 1998-ban aláírt nagypénteki egyezmény garantál.^[7]