[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Mailberg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mailberg
A mailbergi vár
A mailbergi vár
Mailberg címere
Mailberg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásHollabrunni járás
Irányítószám2024
Körzethívószám02943
Forgalmi rendszámHL
Népesség
Teljes népesség558 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság217 m
Terület15,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′, k. h. 16° 11′48.666667°N 16.183333°EKoordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 16° 11′48.666667°N 16.183333°E
Mailberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mailberg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mailberg osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Hollabrunni járásában. 2022 januárjában 567 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Mailberg a Hollabrunni járásban
A vártemplom
A Szt. Kunigunda-templom
Mailbergi pincesor

Mailberg a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a cseh határ közelében. Legmagasabb pontja a Buchberg (417 m). Területének 27,9%-a erdő, 18,4% szőlő, 48,2% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település tartozik.

A környező önkormányzatok: délre Nappersdorf-Kammersdorf, délnyugatra Wullersdorf, nyugatra Hadres, északra Seefeld-Kadolz, keletre Großharras.

Története

[szerkesztés]

Mailberget 1055-ben említik először. 1082. május 12-én a mailbergi csatában II. Vratiszláv cseh herceg súlyos vereséget mért II. Lipót osztrák őrgrófra. 1146-ban a johannita lovagok kapták meg a várat és a birtokot, akik itt állították fel helyi kommendájukat.

1451-ben Ulrich von Eyczing vezetésével Mailberg várában gyűltek össze Alsó- és Felső-Ausztria rendjei és megalapították III. Frigyes császár ellen a mailbergi ligát.

A település 1514-ben kapott mezővárosi jogokat.

Lakosság

[szerkesztés]

A mailbergi önkormányzat területén 2022 januárjában 567 fő élt. A lakosságszám 1890-ben érte el a csúcspontját 1498 fővel, azóta hosszas csökkenés után az utóbbi évtizedekben stabilizálódott. 2020-ban az ittlakók 95,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 1,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,2% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,9% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 91,9%-a római katolikusnak, 6,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a németek (99,5%) mellett egy cseh és egy szerb élt a mezővárosban.

A népesség változása:

2016
561
2018
558

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a mailbergi vár ma is a Máltai Lovagrend tulajdonában van, a rend legrégebbi fennmaradt birtoka. A jelenlegi, fallal és várárokkal megerősített épület a 16. századból származik.
  • a vártemplom: A rend legtöbb templomához hasonlóan a vártemplom is Keresztelő Szent Jánosnak van szentelve, és a 13. századból származik. Eredetileg gótikus csarnoktemplomnak épült, 1609-ben barokkosították. Ma plébániatemplomaként funkcionál. A vár belső udvara és a templom szabadon látogatható.
  • 14. századi Szt. Kunigunda-templom a temetőben
  • a műemléki védettségű mailbergi pincesorok

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mailberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.