Lapispatak

	Lapispatak (Ploské)
	; Lapispatak zászlaja
	; Lapispatak zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1270
Polgármester	František Petro
Irányítószám	044 44
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	952 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	85 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	277 m
Terület	10,0 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 48′ 54″, k. h. 21° 19′ 30″48.815000°N 21.325000°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 54″, k. h. 21° 19′ 30″48.815000°N 21.325000°E
	Lapispatak weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lapispatak témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lapispatak (szlovákul: Ploské, korábban Kamenný Potok) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában. Ortás tartozik hozzá.

Fekvése

Kassától 12 km-re északkeletre, a Tarca bal partján fekszik. Földrajzi koordinátái: é. sz. 48° 48′ 51″, k. h. 21° 19′ 31″48.814166666667, 21.32527777777848.814167°N 21.325278°E.

Története

1299-ben „Lapuspatak” néven említik először III. András király oklevelében. 1304-ben Somos felosztása során keletkezett oklevélben a Lapispatakra vezető út megnevezésében „Lapuspotok” alakban szerepel. A 13. században épített templomáról 1309-ben tesznek említést, ekkor említik Myke nevű papját is. Az 1332 és 1335 között felvett pápai tizedjegyzék Miklós nevű papját említi. 1427-ben 30 portát számláltak a faluban, melyek Lapuspataki Tamás és Zsigmond között oszlottak meg. A 16. század végére a lakosság száma visszaesett. 1565-ben hét jobbágy- és öt zsellérház állt a faluban. 1598-ban Lapispatak néven említik. 1677-ben Sennyey Istvánt itt fogták el a kurucok. A 18. században már szlovák többségű település volt. 1715-ben 7 adózó család élt a faluban, közülük hatnak szlovák neve volt. 1773-ban szintén szlovák faluként említik, de szlovák nevén csak ekkor szerepel először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Lapis Patak. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Somoshoz 3/4 mértföldnyire, határja középszerű.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Patak (Lapis), tót falu, Sáros vmegyében, a Tarcza mellett, Abauj vmegye szélén: 392 r. kath., 104 g. kath., 31 evang., 81 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Két kastély. Rétje kétszer kaszálható; földe termékeny. F. u. a Keczer nemzetség. Ut. p. Böki.”^[3]

A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 606-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 808 lakosából 758 szlovák volt.

2011-ben 849 lakosából 748 szlovák és 46 cigány.

Nevezetességei

Mihály arkangyal tiszteletére szentelt egyhajós, római katolikus temploma a 15. század első felében épült. 1730 körül megújították, 1763-ban tornyot építettek hozzá. 1875-ben restaurálták.