Oxfordi Egyetem
Oxfordi Egyetem (University of Oxford) | |
Alapítva | 12. század |
Hely | Egyesült Királyság, Oxford |
Mottó | Dominus Illuminatio Mea „Az Úr az én világosságom” (27. zsoltár) |
Típus | állami egyetem |
Tanulólétszám | 19 791 |
Tagság | Russell Group, Coimbra Group, Europaeum, EUA, LERU |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 51° 45′ 11″, ny. h. 1° 15′ 19″51.753018°N 1.255231°WKoordináták: é. sz. 51° 45′ 11″, ny. h. 1° 15′ 19″51.753018°N 1.255231°W | |
Az Oxfordi Egyetem weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Oxfordi Egyetem témájú médiaállományokat. |
Az Oxfordi Egyetem (angolul University of Oxford vagy csak egyszerűen Oxford) Angliában, Oxfordshire központjában, Oxfordban működő egyetem.[1] Az angol nyelvterületen ez a legrégebbi egyetem, és a bolognai egyetem után a második legrégebbi egyetem, amely ma is működik. A világ egyik vezető felsőoktatási, kutatási helyének tekintik világszerte. A nevet néha személynevek után írva a latin Oxoniensis rövidítéseként Oxon.-nak rövidítik, de hivatalos publikációkban az Oxf rövidítéssel is lehet találkozni.
Az egyetem felépítése
[szerkesztés]Az egyetemnek mintegy 130 intézete, kutatóközpontja van, és Cambridge-i Egyetemmel megegyező rendszerben 39 egyeteme és 5 úgynevezett független magán csarnoka (független magán hallja) van.[2] Más egyetem nem épül fel ebben a rendszerben (A Londoni Egyetem "college"-ei nevükkel ellentétben önálló, teljes jogú egyetemek, amelyek egymástól gyakorlatilag teljesen függetlenül működnek.) A turisták népszerű tévedésével szemben az Oxfordi Egyetem college-i nem önálló intézmények. A college-ek jelentős önállósággal bíró intézmények az egyetemen belül, saját vagyonnal, amik BA szinten a diákok elszállásolásáért, étkeztetéséért, szociális életéért, és részben oktatásáért is felelősek, továbbá az egyetemi szabályzattal összhangban, BA szinten maguk választhatják ki hallgatóikat. Az oktatók nagy része is tagja valamelyik college-nek, ez esetükben a nyilvánvaló presztízsen kívül különféle juttatásokat, plusz fizetést jelent. Azonban az összes intézet, tanszék és kutatóközpont az egyetemi maghoz tartozik, és a diplomákat is az egyetem adja ki, azon megjelölve a diák college tagságát, aminek az egyetem befejezését követően az esetleges kapcsolati köröket leszámítva semmi jelentősége sincs.
Kialakulása
[szerkesztés]Az egyetem gyökerei legalább a 12. század végéig visszavezethetőek, de az alapítás pontos időpontja bizonytalan. 1096-ban már biztosan folyt itt tanítás. Miután II. Henrik megtiltotta 1167-ben az angol hallgatóknak, hogy külföldre járjanak egyetemre, Oxford nagyon gyorsan fejlődött. 1209-ben a város és a diákok/oktatók között kitört viszály miatt az oktatók egy része északkeletre hajózott, és megalapította a Cambridge-i Egyetemet. A két, együtt Oxbridge-ként emlegetett egyetem rivalizálása több évszázados múltra tekint vissza, ugyanakkor nincs még két másik egyetem a világon, amelyek ennyire hasonlóan működnének, és épülnének fel. Mindkét egyetem college rendszerben működik, és az oktatási módszerük is gyakorlatilag megegyező. Ennek lényege, hogy az előadásokon és esetleges szemináriumokon kívül a hallgatóknak van egy un. supervisor-juk, vezető oktatójuk, akivel hetente kettesben átbeszélik a diák erre írt esszéit. A rendszer lényege, hogy rendkívül személyes, és koncentrált tanulást tesz lehetővé. Érdekesség, hogy Oxford és Cambridge diákjai a felmérések szerint heti szinten mintegy 50%-kal több időt szentelnek a tanulmányaiknak, mint az egyéb vezető brit egyetemek diákjai. Azonos évben a diákok nem jelentkezhetnek Oxfordba és Cambridge-be egyaránt, hanem választaniuk kell a két egyetem között, és meg kell jelölniük egy college-t, amelybe felvételizni szeretnének.
Az Oxfordi Egyetem a kutatók által irányított, brit egyetemeket összefogó Russell Group, a vezető európai egyetemeket összefogó Coimbra Group és az Európai Kutató Egyetemek Szövetsége (LERU) tagja, valamint központi szerepet tölt be a Europaeumban. A különféle ranglistákon Oxford mindig benn van a világ 10 legjobb egyeteme között.[3][4] Több mint 100 éve létezik már a Rhodes Scholarship, mely az Egyesült Államokból Oxfordba hívja a legjobban teljesítő hallgatókat, hogy posztgraduális vagy MA szintű képzésben itt folytassák tanulmányaikat.
Ranglisták
[szerkesztés]A brit egyetemi listákon Oxford és Cambridge váltja egymást az 1-2. helyen. A három legrangosabb világranglistából kettő azonban a Cambridge-i Egyetem elsőbbségét hozza, egy pedig holtversenyt: a 2011-es ARWU listán (ami kizárólag tudományos teljesítményt mér) Oxford a világban a 10., Cambridge az 5., a QS listán Oxford az 5. Cambridge az 1, míg a TIMES világranglistáján mindkét egyetem a 6. helyen található.
Vagyona
[szerkesztés]Az Oxfordi Egyetem készpénzben és befektetésekben mért vagyona jelenleg 3,3 milliárd font (kb. 1100 milliárd forint), ezzel az Egyesült Királyság és egyben Európa 2. leggazdagabb egyetem a Cambridge-i Egyetem után (melynek vagyona 4,1 milliárd font), a világban pedig a 12. leggazdagabb. Ez a vagyon azonban nem tartalmazza az egyetem által birtokolt földterület, épületek, műkincsek összesen több milliárd fontnyi összegét.
Tradíciók
[szerkesztés]Az egyetemi és diákélet nagy tradíciókkal rendelkezik. Hivatalos alkalmakkor (pl. vizsgázás), ünnepségekkor vagy leggyakrabban formális vacsorákon a diákok (és oktatók) végzettségüknek megfelelő talárt (fekete köpenyt) hordanak. Minden college-nek megvannak a saját szokásai, csapatai, történelme stb., ugyanakkor igazán jelentős különbségek nincsenek köztük.
Magyar vonatkozások
[szerkesztés]Az Oxfordi Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet Horthy Miklós unokája, Horthy István (Sharif).
Képek
[szerkesztés]-
A Radcliffe Camera, 1737–1749 között épült. A Bodleian könyvtár köteteinek egy részét tartalmazza
-
Az Ashmolean múzeum, a legrégibb múzeum Nagy-Britanniában
-
Magdalen College
-
A Brasenose College főbejárata
-
A St Hugh’s College főbejárata
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Sager, Peter (2005). Oxford and Cambridge: An Uncommon History. p36
- ↑ Colleges and Halls A-Z. University of Oxford. [2011. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 4.)
- ↑ Top 500 World Universities (1-99). ARWU 2007. [2007. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 9.)
- ↑ World University Rankings. The Times Higher Education Supplement (Requires subscription and log-in). [2007. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 9.)