[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Koskóc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koskóc (Koškovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1543
PolgármesterVladimír Babič
Irányítószám067 12
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség574 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság187 m
Terület11,70 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 52″, k. h. 21° 57′ 18″49.047778°N 21.955000°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 52″, k. h. 21° 57′ 18″49.047778°N 21.955000°E
Koskóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Koskóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Koskóc (szlovákul: Koškovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Homonnától 15 km-re északra, a Laborc jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1543-ban említik először. A középkor óta a homonnai uradalom része volt, később a Csáky és Andrássy családoké. 1787-ben az első népszámláláskor 46 házában 320 lakos élt. Lakói hagyományosan mezőgazdaságból, erdei munkákból, kötélverésből, takácsmesterségből és szerszámkészítésből éltek.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOSKÓCZ. Koskovce. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hankóczhoz 1/4, Izbugya Hoszszúmezőhöz pedig 1/2 órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, leg inkább gabonát, zabot, középszerűen pedig búzát, árpát, és néha kukoritzát is terem, erdője van, piatza Homonnán, fuvarozással is keresnek pénzt.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Koskócz, Zemplén vmegyében, tót falu, Lyubisse fil. 425 római, 40 g. kath., 12 zsidó lak., 547 h. szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. post. N.-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Koskócz, laborczmenti tót kisközség 66 házzal és 423, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Van saját postája, távírója és vasúti állomása. Körjegyzőségi székhely. A homonnai uradalom ősi birtoka s az újabb korban a gróf Csákyaké volt. Most a gróf Andrássy Tivadaré. Róm. kath. temploma 1584-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 477-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 615 lakosából 611 szlovák volt.

2011-ben 612 lakosából 584 szlovák.

Híres emberek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. április 10.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség