Konkoly-Thege Gyula

Konkoly-Thege Gyula
1926-ban
Született	1876. december 21. Aranyosmarót
Elhunyt	1942. december 6. (65 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Garay Anna
Foglalkozása	agrárstatisztikus
Iskolái	Műegyetem Budapesti Tudományegyetem
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke
Hivatali idő 1936 – 1939
Előd	Kovács Alajos
Utód	Dobrovits Sándor
A Wikimédia Commons tartalmaz Konkoly-Thege Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Konkoly-Thege Gyula (Aranyosmarót, 1876. december 21. – Budapest, 1942. december 6.) magyar agrárstatisztikus, az MTA levelező tagja (1938).

A Bars megyei Aranyosmaróton, régi magyar nemesi családban született. Édesapja, Konkoly-Thege Gyula (1848-1897), ügyvéd,^[1] édesanyja bodorfalvi Bodó Ilona (1856-1905) volt.^[2] Nagyapja, Konkoly-Thege Pál (1815-1884), az aranyosmaróti királyi törvényszék elnöke,^[3] nagyanyja, kenessei Kenessey Alojzia (1824-1884) volt.^[4] Apai felmenői több nemzedéken keresztül Bars megyei földbirtokosok voltak. Rokona, a híres csillagász, Konkoly Thege Miklós volt.

Középiskoláit a pozsonyi állami főreáliskolákban kezdte, majd a körmöcbányaiban érettségizett. A Műegyetemre iratkozott, majd a Budapesti Tudományegyetemen tett 1907-ben államtudományi államvizsgát, 1926-ban pedig közgazdasági doktori oklevelet szerzett.

1898-ban a Központi Statisztikai Hivatalnál kezdte pályáját. Már egy éve itt dolgozott, amikor letette a statisztikai szakvizsgát. 1898-ban statisztikai gyakornoknak nevezték ki, és fokozatos előrelépés után 1907-ben már főtiszti beosztást kapott. Ebben az időben a statisztikai évkönyv szerkesztésében vett részt. 1914 elején a választókerületi beosztással kapcsolatos statisztikai feldolgozásokat végezte, majd a külkereskedelmi forgalmi osztályon dolgozott. Ezekben a munkákban kitűnve került át a fogalmazói karra, ahol néhány év alatt a miniszteri tanácsosságig vitte.

1921-től osztályvezetőként a mezőgazdasági statisztikai munkálatok újjászervezésével foglalkozott, közben részt vett a választójogi reformok statisztikai megalapozásában is. A hivatalos statisztikai szolgálat vezetésébe 1926-ban kapcsolódott be, mikor aligazgatóvá nevezték ki. 1929-től a Statisztikai Hivatal alelnöke volt, 1936-tól nyugdíjazásáig pedig államtitkári rangban elnök lett. 1939. április 23-án vonult nyugállományba. Ettől kezdve tudományos munkájának élt.

Az 1927-ben alapított Magyar Gazdaságkutató Intézet ügyvezető alelnöke volt, ahol több mint egy évtizedig dolgozott. Konjunktúrakutatással is foglalkozott.

1930-ban a budapesti tudományegyetem közgazdasági karának magántanára lett „Agrárstatisztika” tárgykörben, 1935-től a műegyetem mezőgazdasági karán is tanított.

Budapesten halt meg, sírja a Kerepesi úti temetőben található, Sidló Ferenc munkája. Sírfelirata: „Rám ezer virággal szórtad a tavaszt…” (Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez).

Az első világháború után a közszolgálati alkalmazottak kormánybiztosaként dolgozott a Belügyminisztériumban. Tagja volt az Országos Közélelmezési Tanácsnak, később az Országos Ipartanács és a védett birtokok felügyeletére alakult miniszterközi bizottság munkájában is részt vett.

1928-ban részt vett a Genfben tartott nemzetközi gazdaságstatisztikai értekezleten, később rendszeresen képviselte Magyarországot a nemzetközi statisztikai és mezőgazdasági konferenciákon. A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet 1936-os és 1937-es római ülésszakán sikerült elérnie, hogy az egyes országok mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtési rendszerét részben az ő tervei alapján dolgozzák ki.

Tagja volt számos tudományos társaságnak, támogatója a szövetkezeti mozgalomnak.

• 1922-től tagja a Magyar Statisztikai Társaságnak, székfoglaló előadását 1925-ben tartotta meg a gabonafélék termésátlagairól. 1937-től 1940-ig a Statisztikai Társaság elnöke: ő kezdeményezte a Társaság által a nemzeti jövedelem és adóstatisztika problémáinak megvitatására rendezett szakértekezletet.
• 1924-től tagja az Országos Községi Törzskönyvbizottságnak,
• a Statisztikai Tanács gazdaságstatisztikai szakosztályának.
• A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1937-ben választotta tagjai közé.

• Magyarország földbirtokviszonyai és a földreform (Budapest, 1925)
• Magyarország mezőgazdasági statisztikájának szervezete (Budapest, 1927)
• Magyarország külkereskedelmi forgalma és a mezőgazdasági kivitel jelentősége (Budapest, 1930)
• A magyar föld jelzálogos terhei az 1931. év végén (Budapest, 1932)
• La statistique agricole en Hongrie (Budapest, 1932)
• A földhaszonbérletek elterjedése és azok jelentősége Magyarország trianoni területén (Budapest, 1940)

• Kecskemét gyümölcstermelésének jelentősége. Kecskemét város statisztikai megvilágításban. (Magyar Statisztikai Szemle, 1935, 5. szám 99–114. oldal)
• A cséplőgépek elterjedése Magyarországon (Magyar Statisztikai Szemle, 1926, 6. szám 350. oldal)
• Az 1926. évi országgyűlési képviselőválasztás eredménye (Magyar Statisztikai Évkönyv, 1927. 1., 1–44. oldal)
• A konjunktúrakutatás külföldi szervezetei (Közgazdasági Szemle, 1927. 51., 324–338. oldal)
• Magyarország külkereskedelmi forgalma és a mezőgazdasági kivitel jelentősége (Közgazdasági Szemle, 1930. 54., 338–366. oldal)

• Konkoly Thege Gyula műveinek válogatott bibliográfiája (1876-1942) - (KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, 1990) - Nagy magyar statisztikusok sorozat
• A KSH honlapja^{[halott link]}
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 964. o.  
• Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk. Rózsa Dávid. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2014. 402–403. o. ISBN 978-963-235-449-1

• Központi Statisztikai Hivatal: Életrajza a KSH honlapján (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 19.)
• Központi Statisztikai Hivatal: A KSH történeti kronológiája (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 19.)

• Konkoly-Thege Gyula síremléke
• Konkoly-Thege Gyula műveinek válogatott bibliográfiája (konyvtar.ksh.hu, 1990)