Fűz-tőkegomba

Fűz-tőkegomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák Törzs: Bazídiumos gombák Osztály: Agaricomycetes Rend: Agaricales Család: Strophariaceae Nemzetség: Pholiota
Tudományos név
Pholiota conissans (Fr.) Kuyper & Tjall.-Beuk.
Hivatkozások
A Wikimédia Commons tartalmaz Fűz-tőkegomba témájú kategóriát.

A fűz-tőkegomba (Pholiota conissans) a harmatgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, fűz és éger korhadó anyagán élő, nem ehető gombafaj. Egyéb elnevezései: lápi tőkegomba, kerti lánggomba.

A fűz-tőkegomba kalapja 2-5 (max. 7) cm széles, fiatalon harang alakú, majd domborúan, közel laposan kiterül. Felszíne nyálkás, tapadós, nem pikkelyes, sugárirányban finoman szálas. Széle sokáig kissé begöngyölt, peremén fátyolmaradványok lehetnek. Színe halvány okkersárgás, a közepe barnás

Húsa vékony, vizenyős, színe halványsárgás, a tönknél barnás. Íze enyhén keserű, szaga nincs.

Vékony, sűrűn álló lemezei tönkhöz nőttek, enyhén lefutók. Színük krémszínű, majd barnás.

Tönkje 3–7 cm magas 0,3-0,5 cm vastag. Alakja többé-kevésbé hengeres, szívós, többnyire több példány a tövénél összenő. Fiatalon a lemezeket pókhálószerű fátyol védi, a helyén maradó gallérzóna alatt a tönk szálas-pikkelyes. Színe halvány krémszínű, közepétől lefelé sötétedő vörösesbarnás.

Spórapora vörösbarna. Spórája ellipszoid, sima, mérete 6-7,5 x 3,5-4,5 µm.

Hasonlíthat hozzá az ehető ízletes tőkegomba, a nem ehető foltoslemezű lánggomba vagy a mérgező fenyves sisakgomba.

A fűz-tőkegomba mikológiai jellemzői

Étkezési érték: fogyasztásra alkalmatlan

Életmód Tráma Spórapor szaprotróf lemezes vörösesbarna

Kalap Lemezek Tönk domború tönkhöz nőttek csupasz

Eurázsiában honos. Magyarországon helyenként nem ritka.

Mocsaras helyeken fűz és éger bomló faanyagán, lombkorhadékán vagy füvek korhadékán nő nagy, sűrűn összenőtt csoportokban. Ősszel terem.

Nem ehető.

• Magyarország nagygombafajainak listája

• Fűz-tőkegomba - Pholiota conissans Miskolci Gombász Egyesület
• Lápi tőkegomba Gombanet.hu
• Feuchtstellen Schüppling 123pilze.de