Erdei mormota

Erdei mormota
	Lehasalva a járdán
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Csoport:	Glires;
Rend:	Rágcsálók (Rodentia);
Alrend:	Mókusalkatúak (Sciuromorpha);
Család:	Mókusfélék (Sciuridae);
Alcsalád:	Földimókusformák (Xerinae);
Nemzetség:	Marmotini;
Nem:	Mormota (Marmota); Blumenbach, 1779
Alnem:	Marmota;
Faj:	M. monax;
Tudományos név
	Marmota monax; Linnaeus, 1758
Szinonimák
	a Marmota monax canadensis szinonimái: Marmota monax empetra (Pallas, 1778); Marmota monax johnsoni Anderson, 1943; Marmota monax melanopus (Kuhl, 1820); Marmota monax ochracea Swarth, 1911; Marmota monax petrensis A. H. Howell, 1915; Marmota monax sibila (Wolf, 1808); a Marmota monax monax szinonimája: Marmota monax bunkeri Black, 1935; a Marmota monax rufescens szinonimája: Marmota monax preblorum A. H. Howell, 1914;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Erdei mormota témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei mormota témájú médiaállományokat és Erdei mormota témájú kategóriát.

Az erdei mormota (Marmota monax) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába és a földimókusformák (Xerinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában, Alaszkától és a Yukontól délre, Washingtonig és Idahoig, délkeleten majdnem a Mexikói-öbölig található meg. Elterjedési területén elég gyakori faj. Erdőkben és mezőgazdasági területeken egyaránt előfordul.

Alfajai

Marmota monax canadensis Erxleben, 1777
Marmota monax ignava Bangs, 1899
Marmota monax monax Linnaeus, 1758
Marmota monax rufescens A. H. Howell, 1914

Megjelenése

Az egyik legnagyobb és legerősebb mókusféle rágcsáló. Az állat fej-törzs-hossza 32-51 centiméter, farokhossza 10-15,5 centiméter és testtömege 2-7 kilogramm, amely a téli álom előtt megnő. Az erdei mormota külső fedőszőrzetet visel, amely vörösesbarna, feketés vagy teljesen fehér (albínó) is lehet. Ez alatt puha, meleg, alsó szőrréteg van, amely a hosszú téli álom alatt véd a hidegtől. Ásáshoz és táplálkozáshoz használt kifejlett vágófogai egész élete során nőnek.

Életmódja

Az erdei mormota magányosan él, és 6 hónapon keresztül téli álmot alszik. A téli álom alatt az állat testhőmérséklete 38 Celsius-fokról körülbelül 4 fokra esik. Néha álbejáratot ás az igazi bejárat közelében, amely zsákutca, és az ellenség megtévesztését szolgálja. E bejárat körül az állat földet szór szét. Az igazi bejáratot viszont alulról ássa, így az nehezen található meg. Tápláléka fűfélék, növények és magvak. Fajtársaival szemben gyakran agresszív, különösen amikor a járatát védelmezi és a szaporodási időszakban, amikor a hímek a szaporodási elsőségért viaskodnak. Védekezésként hátát felpúposítja, ugrál, farkát felmerevíti, fogait csattogtatja. Az erdei mormota 4-5 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A párzási időszak március–április között van. A vemhesség 31-32 napig tart, ennek végén 3-4 utód jön a világra. Az utódok, születésükkor vakok és csupaszok, egy hónappal később kinyílnak szemeik és ezután két hónapra rá, az anyjuk kiűzi a fészekből. A nőstény évente csak egy almot ellik.