Drill (állat)
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Drill hím
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Mandrillus leucophaeus (F. Cuvier, 1807) | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A drill elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drill témájú médiaállományokat és Drill témájú kategóriát. |
A drill (Mandrillus leucophaeus) a cerkóffélék családjába (Cercopithecidae), azon belül pedig a cerkófmajomformák alcsaládjába (Cercopithecinae) tartozó faj.
A páviánok közeli rokona, de sok tulajdonsága eltér azoktól. Legközelebbi rokonával, a mandrillel együtt alkotja a Mandrillus nemet. Az emberszabású majmok után ez a legnagyobb ma élő majomfaj.
Előfordulása
[szerkesztés]Nigéria délkeleti részén, Kamerunban és az Egyenlítői Guineához tartozó Bioko szigetén honos, az ottani esőerdők lakója. Elterjedési területe sehol sem fedi a mandrillét, a két faj között a Sanaga-folyó jelenti a határt Kamerunban.
Alfajai
[szerkesztés]- Drill (Mandrillus leucophaeus leucophaeus) – ez az alfaj él az elterjedési terület java részén, az afrikai szárazföldön
- Bioko-drill (Mandrillus leucophaeus poensis) – ez az alfaj kizárólag Bioko szigetén fordul elő
Megjelenése
[szerkesztés]Külsőre igen emlékeztet legközelebbi rokonára, a mandrillra. A legszembeötlőbb különbség, hogy a drillhímen hiányoznak a mandrillra jellemző élénk arcszínek. Szőrtelen arca koromfekete, körülötte a szőrzet fehér, ami még inkább kiemeli fekete arcát. Testének többi része sötétbarna színű. Ülepe a mandrillhoz hasonlóan is vörös, bíbor és kék színű.
Valamivel kisebb a mandrillnál, a nőstények testhossza 50-65, a hímeké 65–75 cm, a farok pedig rendkívül rövid, mindössze 5–7 cm-es. A hímek tömege 10–20 kg, a nőstényeknél az 5–6 kg-os tömeg a jellemző.
Életmódja
[szerkesztés]Általában 18-20 egyedből álló csoportokat alkotva él, s e csoportokban mindig csak egyetlen ivarérett hím él. Ez a csoportszerkezet különösen akkor jellemző, amikor a gyümölcsök beérése miatt aránylag sok időt töltenek az állatok a fákon. Máskor azonban, amikor a talajszinten kutatnak táplálék után (ez a gyakoribb eset), a kisebb csoportok nagy, akár 200 egyedből álló hordává egyesülhetnek. Ezeken a hordákon belül a szűkebb csoportok továbbra is élnek, s az egyes csoportok között csak laza kapcsolat alakul ki. Úgy látszik, ilyen módon jobban tudnak védekezni a ragadozók ellen.
Étrendje igen változatos, gyökereket, gumókat, különféle gyomnövényeket éppoly szívesen fogyaszt, mint magvakat, vagy éppen apró gerincteleneket. A gyümölcsöt is nagyon szereti, noha azért a fára kell mászni, a famászásban pedig ez az állat nem túlzottan ügyes. Különösen a nagy testű hímekre igaz, hogy ha fel is másznak a fára, a vékonyabb ágakra már nem merészkednek ki, így az ott növő gyümölcsökhöz csak akkor férhetnek hozzá, ha azok maguktól leesnek.
Szaporodása
[szerkesztés]Szaporodása kevésbé ismert. 6-7 hónap vemhesség után egyetlen utóda születik.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]
Az erdőirtás és a vadászat a drill állományait is veszélyezteti. Jelenleg kevesebb, mint 3000 egyede élhet szabadon, így egyike a legritkább afrikai majomfajoknak A Természetvédelmi Világszövetség a drillt a "Veszélyeztetett" kategóriába sorolta.
Az állatkertek világszerte küzdenek azért, hogy ezt a fajt megmentsék a kihalástól. A drill azonban állatkertekben jóval ritkábban látható, mint a mandrill. Magyarországon jelenleg sehol sem tartják.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)
- Groves, Colin (16. November 2005). in Wilson, D. E., and Reeder, D. M. (eds): Mammal Species of the World, 3rd edition, Johns Hopkins University Press, 165. ISBN 0-8018-8221-4.
