[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Die Rote Fahne

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Die Rote Fahne
Die Rote Fahne (A Vörös Zászló) 1918. november 23-i fejléce.
Die Rote Fahne (A Vörös Zászló) 1918. november 23-i fejléce.
Adatok
Típusnapilap

Ország Németország
Alapítva1918. november 9.
Megszűnt1939.
Szerkesztő
Nyelvnémet
Politikai ideológiakommunizmus
Politikai kötődésNémetország Kommunista Pártja (Spartakus-szövetség)
OCLC1016205464
ISSN1862-0450
A Wikimédia Commons tartalmaz Die Rote Fahne témájú médiaállományokat.
A Karl Liebknecht-ház (1930)

Die Rote Fahne (A Vörös Zászló) német nyelvű kommunista újság, melyet Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg alapított Berlinben, 1918. november 9-én a konzervatív Berliner Lokal-Anzeiger című lap forradalmi kisajátításával. A lap előbb a november 11-én újjáalakított Spartakus-szövetség, majd 1919. január 1-től a frissen megalapított Németország Kommunista Pártja (Spartakus-szövetség) (Kommunistische Partei Deutschlands (Spartakusbund) – KPDS) központi orgánuma volt 1945-ig. A weimari köztársaság alatt 1923 októbertől 1924 márciusig, illetve a köztársaság utolsó heteiben, 1933. február 12-én előbb két hétre, majd február 27-től, A Reichstag felgyújtása napjától végleg betiltották. A nemzetiszocialista diktatúra alatt illegálisan nyomtatták és terjesztették.[1][2]

Munkatársai, történetének főbb állomásai

[szerkesztés]

Az alapító szerkesztőség névsora: Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg, August Thalheimer, Paul Levi, Paul Lange és Fritz Rück.

A weimari köztársaság alatt 1923 októbertől a puccsveszély ürügyén (v.ö. Müncheni sörpuccs) az újságot és a KPD-t betiltották, mely egészen 1924 márciusig volt érvényben. 1926-ban a lap kiadója, szerkesztősége és nyomdája a Karl Liebknecht-házba költözött, mely a KPD központi székháza volt abban az időben. 1928-tól a lapot rotációs nyomással állították elő, mely lehetővé tette a gyorsabb nyomást és a példányszám jelentős növelését. 1933. február 12-én előbb két hétre, majd február 27-től, A Reichstag felgyújtása napjától végleg betiltották, ettől fogva a lap illegálisan jelent meg. 1935-ben az üldöztetések miatt az újság kiadását áthelyezték Prágába, majd 1936 októberében Brüsszelbe, de a náci Németországban az illegális lap rendkívüli veszélyekkel járó terjesztését továbbra is folytatták. 1939 őszétől az újság kiadása teljesen abbamaradt.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vincent 1997 339–340. o.
  2. Weitz 1997 91–95. o.
  3. MIA

Források

[szerkesztés]
  • Fowkes 1984: Ben Fowkes: Communism in Germany under the Weimar Republic. (angolul) London: Macmillan Press. 1984. ISBN 9780333272718  
  • Vincent 1997: C. Paul Vincent: A Historical Dictionary of Germany’s Weimar Republic, 1918–1933. (angolul) Westport–London: Greenwood Press. 1997. ISBN 0313273766  
  • Weitz 1997: Eric D. Weitz: Creating German Communism, 1890–1990, From Popular Protests to Socialist State. (angolul) Princeton: Princeton University Press. 1997. ISBN 0691025940  
  • MIA: Die Rote Fahne. https://www.marxists.org/ (Hozzáférés: 2018. február 6.)
  • Hoffrogge–LaPorte 2017: Weimar Communism as Mass Movement 1918–1933. (angolul) Szerk. Ralf Hoffrogge–Norman LaPorte. London: Lawrence & Wishart. 2017. ISBN 9781910448984