Debreceni EAC

Debreceni Egyetemi Atlétikai Club
Csapatadatok
Székhely	Debrecen, Magyarország
Alapítva	1919. augusztus 1.
Klubszínek	fekete-fehér
Elnök	Jávor András
Bajnokság	Kosárlabda NB I/A Röplabda NB I Futsal NB I Strandfoci NB I Jégkorong Erste Liga Kézilabda NB I/B Amerikai futball Div I Labdarúgás NB III
Csapatmezek
Hazai
Hivatalos honlap
Debreceni Egyetemi Atlétikai Club honlapja

A Debreceni Egyetemi Atlétikai Club (röviden: DEAC) a Debreceni Tudományegyetem 1919-ben alapított sportklubja. Elődje az 1906-ban alapított Debreceni Akadémiai Atlétikai Club. Székhelye Debrecenben található, központja az 1926-ban épített Dóczy József utca 9. alatti sporttelep. A sportegyesületnek 2017-ben 16 szakosztálya működött, melyek közül négy az NB I-ben szerepelt. Megalakulása óta az egyesületi tagok zömében a Debreceni Egyetem hallgatóiból és oktatóiból kerülnek ki.

A DEAC elődje az 1906-ban alapított Debreceni Akadémiai Athletikai Club (DAAC), amely elsősorban a Debreceni Református Kollégium diákságának nyújtott sportolási lehetőséget, futballtagozata azonban nem volt.^[1] A DEAC testvéregyesülete volt az 1907-ben alakult DGASE (Debreceni Gazdasági Akadémia Sport Egyesülete), amely az Agrártudományi Egyetem elődjén, a gazdászokat képző akadémián működött. A két főiskolai-egyetemi egyesület harmonikus szimbiózisban élt.^[2] Az 1912-ben alapított Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem része lett a Református Hittudományi Kar, és így a DEAC 1919. augusztus 1-jei megalapítása egyben a DAAC megszűnését jelentette. Az újonnan alakult klub hét szakosztállyal indult (torna, atlétika, labdarúgás, vívás, tenisz, télisport, úszás).^[3] Első elnöke Milleker Rezső világhírű földrajztudós volt, aki 13 éven át viselte ezt a tisztséget.^[4]

Alapításának célja az alapító okirat szerint: A debreceni egyetemi, és általában a művelt ifjúság testi és szellemi épségének rendszeres testgyakorlás és önképzés útján való előmozdítása és ezzel a bajtársi érzés kifejezése: a nemzeti és egyéni boldogulás egyik fő feltételének megadása.

1921. szeptemberben kezdték füvesíteni a futballpálya talaját. Ez volt az első szisztematikusan füvesített labdatér Debrecenben. 1926-ban hozzáfogtak – Mattyók Aladár okleveles mérnök tervei alapján – a stadion, a klubház és a tribün felépítéséhez,^[4] amelynek ünnepélyes átadására 1928. június 3-án Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelenlétében került sor.^[5] A romantikus környezetben épült sporttelep az 1920-as évek Magyarországának legszebb létesítménye volt.^[4] 1939-ben megépült a régóta várt fedett sportcsarnok, berendezésére azonban a háborús nehézségek miatt már nem került sor, a katonaság le is foglalta a sporttelepet. A sportcsarnok és a sporttelep újjáépítése 1949-ben fejeződött be.^[3]

1946. augusztus 3-án a Debreczen című lap közölte, miszerint "a belügyminiszter a DEAC -ot feloszlatta, mert az egyesület tagjai az elmúlt rendszer alatt a fasiszta eszme kiszolgálói voltak".^[6] 1947 májusában újfent DEAC lett belőle, és akkor újjászervezte labdarúgó-szakosztályát,^[7] és ekkor alakult a kosárlabda szakosztálya.^[3] 1948-ban egyesült a Debreceni Gazdasági Akadémiai Sportegyesülettel (DASE) és 1948 decemberétől Debreceni MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) lett a klub elnevezése. 1949. december 7-től a sportegyesület mint Szakszervezeti Üzemi Sporttitkárság működött.^[8] 1951-ben kötelezővé tették, hogy a felsőoktatáshoz tartozó klubok felvegyék a Haladás nevet, az elnevezése Debreceni Haladás Sport Egyesület (DHSE) lett.^[4][9] 1951-ben a Debreceni Haladás SE 10 szakosztállyal működött, és 1952-re majdnem 900 tagot számolt, akik közül 165 minősített sportoló volt. 1954-re a minősített sportolók létszáma megkétszereződött és a Haladás SE csapatai 14 sportágban vettek részt rendszeres bajnokságokon. Különösen a sakkban, atlétikában, teniszben és vívásban voltak sikeresek.^[3]

1955. decemberben a klub elnöke Kulin László Kossuth-díjas egyetemi tanár lett. 1957. február 5-én a klub visszavette a történelmi DEAC nevet, és tanár elnöknek Szabó Istvánt, a gazdaságtörténet professzorát választotta meg. Ekkor 12 szakosztályban folyt a munka.

1957-ben megszüntették a Haladás SE-ket, és a klub újra felvehette a hagyományos DEAC nevet. A klub ekkor 12 szakosztállyal működött, a röplabdázók az NB I-ben, a kosarasok az NB II-ben, a labdarúgók az NB III-ban játszanak.^[3]

1965. szeptember 4-én a DEAC pályáján érte el Zsivótzky Gyula 73,74 méteres világcsúcsát. Ez volt az első világcsúcs, amit Debrecenben értek el.^[10]

1979. június 21-én a DEAC, a DASE és az Ybl Miklós Műszaki Főiskolai SE sportolói a Debreceni Universitas SE személyi állományába, az új klub tizenegy szakosztályába kerültek. Az egylet elnöke Tóth József, az Agrártudományi Egyetem rektora, ügyvezető elnöke Czédl Lajos, a KISZ debreceni VB-titkára lett. 1989 őszén megalakult a KLTE-DSK, amely a DEAC jogutódjának tekintette magát, alapjain épült újjá a klub 1991-ben.

2006-ban átalakult a DEAC egyesülete és DEAC Sport Kft néven 19 szakosztályt működtetett.^[3][11]

2009-ben az egyesület alapításának 90. évfordulóján a klub örökös elnökévé választották Nyirkos István (1933−2013) professzort, akinek mellszobrát 2016. október 5-én avatták fel a sportpálya délkeleti sarkán.^[12]

A klub 2019-ben ünnepelte centenáriumát, ebből az alkalomból Sportgazdasági-menedzsment és teniszközpont épült Debreceni Egyetem területén, amit szeptemberben adtak át.^[13]

• Debreceni Egyetemi Athletikai Club (1919−1946)
• Debreceni Egyetemi Sport Egyesület (1946−1947)
• Debreceni MEFESz SE (1948−1949)
• Debreceni Főiskolai SE (1949−1950)
• Debreceni Egyetemi SE (1950−1951)
• DEAC−DISZ FSE (1951)
• Debreceni Haladás SE (DHSE) (1951−1957)
• Debreceni Egyetemi Atlétikai Club (1957−1979)
• Debreceni Universitas SE (1979. június 21.−1989. november 30.)
• KLTE−DSK (1989−1991)
• Debreceni Egyetemi Atlétikai Club (1991. június 12.−)
• Debreceni EAC - Szertár Sportbolt (2005−2014)^[14]

• Gyarmati Olga, távolugró, futó, gátfutó, egy ideig a DEAC sportolója, a londoni olimpián távolugrásban aranyérmet szerzett.
• Filep Tibor sakkmester, 1959-ben tagja volt a főiskolai világbajnokságon a 3. helyezést megszerző magyar válogatottnak.
• Leiter Imre, vegyész, kézilabdázó 2012-
• Pethő Ákos, marketing szakember, kézilabdázó 2019-

A klub alapításával egyidőben alakult labdarúgó szakosztálynak 1919. december 5-én 22 igazolt játékosa volt. 1920. február 12-én számuk 34-re nőtt, és júliusban már 71 igazolt játékossal rendelkeztek.^[4] A mez mai napig is tartó megjelenését 1921 nyarán határozták meg: „a dressz színe fekete-fehér lesz, keresztcsíkkal, a bal oldalán DEAC fölírással.”^[15]

Az akkor indult Kelet-magyarországi labdarúgó bajnokságban az 1921−1922-es idényben a 2. helyen végzett a csapat. Ez az ezüstérem volt a DEAC legjobb amatőr bajnoki eredménye 1945 előtt. Egy esztendő múlva bronzmedált harcolt ki a társulat. 1926-ban, majd 1927-ben Kelet-Magyarország válogatottjában négyen (Boda József, Cseszkó Gyula, Jacsó János és László Márton kapus) kaptak helyet a klubból.^[4]

A DEAC labdarúgócsapata 1932-ben megnyerte a Debrecen város Ezüstlabda díját, majd 1934-ben harmadik lett az Országos Főiskolai Labdarúgó-bajnokságban.^[4]

1935-ben a csapat két játékosa, Végváry és Jacsó bekerült az olimpiai válogatott keretbe.^[16] Fejér Rezső 24 alkalommal lépett pályára Kelet-Magyarország válogatottjában.

1959-ben az Országos Főiskolai Labdarúgó-bajnokság második helyét szerezte meg a csapat, majd 1961 tavaszán felkerült az NB II-be, és a 8. helyen végeztek. Ez a DEAC labdarúgócsapatának a legjobb NB-s bajnoki helyezése.

2011-ben a megyei élvonalban szereplő DEAC-Szertár Sportbolt futballcsapata megnyerte a bajnokságot, ezt követően pedig – fennállása során először – az NB III-ban indulhatott, 2013-ban azonban kiesett. 2017-ben jutott fel ismét az NB III-ba.^[17] 2020-ban az NB III keleti csoportját megnyerte, miután a koronavírus-járvány miatt félbeszakadt bajnokság eredményét vették alapul, és feljutott az NB II-be.^[18] A csapat egy év elteltével visszaesett a harmadosztályba.^[19]

NB II

• Résztvevő: 1961-62, 1962-63, 1979-80, 1980-81, 1981-82, 1988-89, 2020-21

NB III

• Bajnok: 1960-61

Hajdú-Bihar megyei labdarúgó-bajnokság (első osztály)

• Bajnok: 1995-96, 2010-11, 2016-17

2021. február 11-én frissítve.^[20]

A vastaggal jelzett játékosok felnőtt válogatottsággal rendelkeznek.

A dőlttel jelzett játékosok kölcsönben szerepelnek a klubnál.

Mezszám	Név	Nemzet	Posztok	Szül. év (kor)
Kapusok
1	Zöldesi Illés	magyar	kapus	1998. február 9. (26 éves)
12	Tóth Dániel	magyar	kapus	1993. május 30. (31 éves)
31	Acsádi Bence	magyar	kapus	2001. február 6. (23 éves)
	Szabados István	magyar	kapus	1997. november 8. (27 éves)
Védők
5	Papp Ferenc	magyar	hátvéd	1989. augusztus 27. (35 éves)
6	Sárosi Norbert	magyar	hátvéd	2001. május 31. (23 éves)
7	Karikás Krisztián	magyar	hátvéd	1995. július 22. (29 éves)
18	Bényei Balázs	magyar	hátvéd	1990. január 10. (34 éves)
22	Zachán Péter	magyar	hátvéd	1997. december 12. (26 éves)
23	Nagy Zoltán	magyar	hátvéd	1985. október 25. (39 éves)
24	Soltész János	magyar	hátvéd	2000. február 16. (24 éves)
55	Szabó Kornél	magyar	hátvéd	2001. április 21. (23 éves)
74	Orosz Marcell	magyar	hátvéd	2000. augusztus 12. (24 éves)
Középpályások
7	Sármány Kristóf	magyar	középpályás	2001. január 29. (23 éves)
8	Sigér Ákos	magyar	középpályás	1995. július 8. (29 éves)
9	Sándor Tamás	magyar	középpályás	1996. július 21. (28 éves)
10	Rezes László	magyar	középpályás	1987. augusztus 12. (37 éves)
11	Spitzmüller István	magyar	középpályás	1986. május 14. (38 éves)
66	Nikitscher Tamás	magyar	középpályás	1999. november 3. (25 éves)
96	Nagy Krisztián	magyar	középpályás	1995. július 18. (29 éves)
Csatárok
17	Kertész Tamás	magyar	csatár	1992. május 30. (32 éves)
20	Kiss Bence	magyar	csatár	2001. február 6. (23 éves)
21	Bereczki Dániel	magyar	csatár	1995. június 2. (29 éves)
45	Ibrahima Sidibe	szenegáli magyar	csatár	1980. augusztus 10. (44 éves)
65	Kundrák Norbert	magyar	csatár	1999. május 18. (25 éves)
70	Gyönyörű Gergő	magyar	csatár	2002. május 5. (22 éves)
77	Székely Dávid	magyar	csatár	1996. május 15. (28 éves)
99	Kenderesi Dávid	magyar	csatár	2002. január 12. (22 éves)

A DEAC Futsal Club a DEAC-Armada jogutódjaként indult a 2012/2013-as bajnoki szezonban. A 2016/2017-es idényben a csapat felkerült az NB I-be, így az ország tíz legjobb teremlabdarúgócsapata közé tartozik.^[21]

2018-ban alakult az amerikaifutball-szakosztály, mely indulásakor átvette a Debrecen Gladiators csapatának felnőtt és utánpótlás játékosait és edzőit egyaránt. Az új szakosztály DEAC Gladiators néven szerepel.^[22]

A DEAC sportolója Gordoni Imre 800 és 1500 méteren magyar bajnok volt. A magyar női válogatottban két DEAC-os versenyző szerepelt.^[4] Gyarmati Olga a londoni olimpián távolugrásban aranyérmet szerzett. A férfiaknál a főiskolai VB-n három DEAC-os versenyzővel lett első a magyar csapat, Tóth Lajos egyéniben lett második.^[3]

1960-ban Göri István az országos bajnokságon első lett a 20 km-es gyaloglásban, ugyanebben a számban 15. helyezést ért el 1964-ben a tokiói olimpián. Az országos junior bajnokságon 10 km-es gyaloglásban Bereczky Ferenc, távolugrásban Tatár László lett aranyérmes.

Thomasz Henrik egyéniben és párosban Kelet-Magyarország bajnoka volt.^[4]

A szakosztály 2017. januárban 12 hallgató részvételével alakult.^[23] A VII. Kárpát-medencei Egyetemek Kupáján a Cheer Dance Team kategóriában ezüstérmet szereztek.^[24]

Magyarországon elsőként a DEAC színeiben jött létre E-sport szakosztály, melynek tagjai professzionális módon, versenyszerűen foglalkoznak az egyes videojátékokkal, a tervek szerint az egyetem Informatikai Karával együttműködve.^[23]

Bővebben: Debreceni EAC (jégkorong)

A DEAC színeiben indít felnőtt férfi jégkorongcsapatot a város, amely a 2018-2019-es szezontól az Erste Ligában versenyez.^[25]

2021-ben elhódították a Magyar Kupát, az elődöntőben a Ferencvárost (2–1), a döntőben a Fehérvárt (5–4) győzték le.^[26] 2022-ben ismét kupagyőztesek lettek.^[27] 2021-ben és 2022-ben az Erste Liga elődöntőjéig jutottak, ezzel a magyar bajnokságban második helyen végeztek.

Vezetőedzők

• David Musial (2018–2021)^[28]
• György József (2021–2023)^[29]
• Vaszjunyin Artyom (2023–)^[30]

2005-ben alakult meg a D-Medikus SE, a többszörös DEK kupa győztes és Medikus kupa győztes orvostanhallgatókból álló együttes, amely néhány év múlva az NB II-be került, majd visszaesett a megyei bajnokságba. A 2012-ben ezüstérmes csapat a visszalépő Balmazújváros utódjaként, annak junior csapatával indulva jutott vissza az NB II -es bajnokságba. A csapat a 2016/2017-es szezonban az NB II felnőtt északkeleti csoportjában első helyezést ért el, így a 2017/2018 szezont már az NB I/B-ben folytatja.^[31]

Bővebben: Debreceni EAC (kosárlabda)

Az 1942-ben alakult kosárlabda szakosztály 1950-ig megyei szinten játszott, majd fél évszázadon át az NB II-ben folytatták. 2011 óta az NB I/B-ben szerepeltek, ahol 2015-ben már dobogós helyen végeztek, míg 2017-ben kiharcolták az NB I/A-s tagságot.^[23]

A DEAC 2011-ben vált az elsőszámú kosárlabdacsapattá a városban, akkor még mindössze két felnőtt csapattal indult a harmadosztályban. A csapat a másod- vagy alacsonyabb osztályú csapatok számára kiírt Hepp-kupát 2015-ben megnyerte, ugyanebben az évben a bajnokságban ezüstéremig jutott. A másodosztály megnyerése után, 2017-től már indulhat az NB I A-csoportjában, emellett a legtehetségesebb fiatalok továbbra is az NB I B-csoportjában versenyezhetnek. A DEAC partneri kapcsolatban áll a Debreceni Kosárlabda Akadémiával, így a keleti-régió legnagyobb utánpótlás bázisa áll a felnőtt együttesek mögött. Az elmúlt években a debreceni fiatalok rendszeresen részt vesznek az országos nyolcas döntőkön, melyet az országban csak nagyon kevés egyesület mondhat el magáról.^[32]

A DEAC férfi röplabdacsapata 2003-ban jutott fel a bajnokság legmagasabb osztályába, az NB I-be, és azóta is ott szerepel. A csapat játékosai két kivétellel mindnyájan egyetemisták. Női röplabdacsapata első alkalommal a 2016/17-es bajnoki évben startolt az NB II-ben és itt indulhat a 2017/18-as bajnokságban is. A csapat játékosai mindannyian az egyetem hallgatói.^[33]

A sakkszakosztály hosszú ideig rendszeresen az OB I-ben és az OB II-ben szerepelt.^[4] Filep Tibor 1959-ben tagja volt a főiskolai világbajnokságon a 3. helyezést megszerző magyar válogatottnak.^[34]

A klub legfiatalabb szakosztálya. A csapat egy brazil világbajnok edzővel, Luiz Escobarral 2017 nyarán feljutott az NB I-be.^[35]

1964-től kezdve hosszú időn keresztül I. osztályú női tornászcsapata is volt a klubnak.^[3]

1934-ben a DEAC kardcsapata mindössze 5:4 arányban kapott ki a Ludovika Akadémia olimpiai és országos bajnokokból álló csapatától.^[3]

• A DEAC honlapja
• A debreceni egyetem sportjának múltja. magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
• Szegedi Péter: Pozíciók és oppozíciók: a futballmező kialakulása, struktúrája és dinamikája − Az 1945 előtti debreceni labdarúgás történetszociológiai elemzése PhD értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, 2005.
• A Debreceni Egyetemi Atlétikai Club oldala a magyarfutball.hu-n