[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Guvatgém

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Guvatgémfélék szócikkből átirányítva)
Guvatgém
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Eurypgimorphae
Rend: Eurypygiformes
Hackett et al., 2008
Család: Guvatgémfélék (Eurypygidae)
Selby, 1840
Nem: Eurypyga
Illiger, 1811
Faj: E. helias
Tudományos név
Eurypyga helias
(Pallas, 1781)
Szinonimák
  • Napmadár
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Guvatgém témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Guvatgém témájú médiaállományokat és Guvatgém témájú kategóriát.

A guvatgém vagy napmadár (Eurypyga helias) a madarak (Aves) osztályának az Eurypygiformes rendjébe, ezen belül a guvatgémfélék (Eurypygidae) családjába tartozó egyetlen faj.

Rendszertani besorolása

[szerkesztés]

Ezt a madarat korábban a darualakúak (Gruiformes) rendjébe sorolták be, de az újabb alaktani- és DNS-vizsgálatok alapján, melyeket 2014-ben Jarvis és társai végeztek el, kitudódott, hogy a guvatgém és közeli rokonai, a kagufajok külön rendet alkotnak.[1][2][3]

Előfordulása

[szerkesztés]

Mexikó, Közép-Amerika és Dél-Amerika északi részén honos. Erdős hegyi patakok környékét kedveli.

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 46-53 centiméter. Hosszú gázló lábai vannak. Szárnyukon szemnek látszó foltokkal el tudják ijeszteni a rájuk támadó ragadozókat, de szerepet kap a párválasztásnál is.

Életmódja

[szerkesztés]

Magányosan, vagy párban keresgéli rovarokból, pókokból, rákokból és kisebb halakból álló táplálékát. Keskeny, hegyes csőrükkel felszúrják a zsákmányt.

Szárnyfoltjait mutogatja

Szaporodása

[szerkesztés]

A költési időszak tavasszal van. Évente rendszerint egyszer költ. Fákra, vagy bokrokra, mohából, növényi anyagokból és sárból készíti fészkét. A fészekalj 2 vagy 3 ovális, vajszínű, barnán pettyezett tojásból áll. Ezeken mindkét szülő 27 napig kotlik. A fiatal madarak 21 napos korukban hagyják el a fészket, de csak néhány hét múlva válnak röpképessé.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. "Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds", Erich D. Jarvis, et al., Science 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.
  2. Hackett, Shannon J. (2008. június 27.). „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science 320 (5884), 1763–1768. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609. (Hozzáférés: 2008. október 18.) 
  3. Fain, Matthew G. & Peter W. Houde|Houde, Peter (2004)"Parallel radiations in the primary clades of birds." Archiválva 2012. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben Evolution (journal)|Evolution 58(11): 2558-2573. doi:10.1554/04-235 PMID 15612298

Források

[szerkesztés]