[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Gorka Lívia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gorka Lívia
Született1925. március 5.[1]
Verőce
Elhunyt2011. augusztus 4. (86 évesen)
Diszel
Állampolgárságamagyar
SzüleiGorka Géza
Foglalkozásakeramikus
Kitüntetései
Gorka Lívia aláírása
Gorka Lívia aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Gorka Lívia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gorka Lívia (Nógrádverőce[2] 1925. március 5. – Diszel,[3] 2011. augusztus 4.) Munkácsy Mihály-díjas magyar keramikus, érdemes művész. Gorka Géza leánya.

Életpályája

[szerkesztés]

Nógrádverőcén született Gorka Géza és Kovács Irén gyermekeként. Szakmai és művészeti képzését édesapja műhelyében szerezte meg. Már hat-nyolcéves korában megszokta a komoly munkát, mivel az iskolai szünetekben apja műhelyében dolgozott. További tudáshoz önképzés és külföldi utazásai során jutott (Finnország). 1948-ban tett fazekas mestervizsgát. Vélekedése szerint apja: „Legendás anyagismerettel rendelkezett. Felhalmozott tapasztalattal és intuícióval dolgozott. A kezében volt minden. Csak következtetni tudtam munkamódszerére.” 1954-ig a verőcei Gorka-műhelyben dolgozott, így volt kitől elsajátítania a szakma rejtett titkait. Focht Gézával kötött házasságából 1952-ben fia született, aki Gorka-Focht Géza néven szintén neves keramikus. 1954-től saját műhelyében alkotott, 1962-től Budapesten. 1996-tól Szentendrén, majd Tapolca-Diszelen élt.

„Gorka Lívia képes volt kilépni apja árnyékából, és kerámiáival saját stílust kialakítani. Mindig kézműves technikával dolgozó művész, saját technikát dolgozott ki a máz elkészítésére is, ezért művei mindig felismerhető, egyedi forma- és színvilágot képviselnek”.[4] Kerámiáinak jellegzetessége az is, ahogy fémmel ötvözi a gyakorta saját készítésű alapanyagait.

Hasonlóképpen keveredik nála a kő, a fém és a kerámia. Gorka Lívia művei már többnyire elszakadnak a gyakorlati funkcióktól, s önálló szobrokként képviselik a kerámiaműfajban rejlő sokirányú lehetőségeket. (Köztéri alkotásai: Gödöllőn: Zodiákus, 1966; az Agrártudományi Egyetemen, a tatabányai kórháznál: Sejt nagyító alatt, 1979 és a Madarak 1975-ben a washingtoni magyar nagykövetségen.)

Művészetének forrása a természet, jellemző tárgyai a nagyméretű, aszimmetrikus edények, az idolok, halak, madarak, kövek. A korongolás előtti ősi agyagalakítást követte. Egyedi tárgyakat hozott létre, szeretett sorozatban, tárgycsoportban gondolkozni. „Szeretem a munkámat. Egyáltalán szeretem, amikor magamnak dolgozom. Szeretem a kis műhely szabadságát és rendjét. Egyszerűen azért, mert a kezdetektől a befejezésig mindenért felelős vagyok, közöm van a jóhoz, rosszhoz. Formát adni az alaktalan szürkeségnek: a semmiből teremtek, néha úgy érzem. A régi »nagyok« tisztelete mellett és nyomán van lehetőség új anyagok eredetének, tulajdonságainak kézben és tűzben való megismerésére.”[5]

A verőcei Gorka Múzeum állandó kiállítása 1994-től Gorka Géza leánya, Lívia és unokája, Gorka-Focht Géza anyagával bővült, így a híres keramikusdinasztia művészetét egy múzeumban ismerheti meg a látogató.

Tagja volt a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének (MKISZ) 1956-tól, a Művészeti Alapnak, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) 1955-től, és az Association Internationale de la Couleur nemzetközi szervezetnek[6] (AIC), és 1970-ig a Nemzetközi Kézműves Csoportnak is.

Kitüntetései

[szerkesztés]

Néhány alkotása

[szerkesztés]
  • 1950-1960 körül. Vázák és kaspók festett spirális mintával Jelezve a talprészen festve és bekarcolva: Gorka Lívia Magasság: 8 – 22 cm
  • Festett hamutálak 1950-1960 körül Jelezve a talprészen festve és bekarcolva: Gorka Lívia M: 14 x 22 cm
  • Váza pozitív-negatív körbefutó mintával 1950-60 körül Jelezve bekarcolva Gorka Lívia Magasság 22 cm
  • Vázák madár és hal motívumokkal 1950 körül Jelezve a talprészen: Gorka Lívia M: 26 – 28 cm
  • Madár figura 1950 körül Jelezve: Festve a talprészen Gorka Lívia M: 15 cm
  • Váza festett fekete-piros mintával 1960 körül Jelezve: Talprészen Gorka Lívia M: 22 cm
  • Vázák sárga-fehér és fekete mintával 1950-1960 körül Jelezve: Festve és bekarcolva Gorka Lívia M: 20 – 32 cm
  • Hamutartók sárga –fekete és fehér mintával 1950-1960 körül Talprészen festett és bekarcolt Gorka Lívia szignó M: 12 x 23 cm
  • Vázák és tálak festett halas motívumokkal 1950-60 körül A tárgyak talprészén festett, és bekarcolt Gorka Lívia szignó
  • Madárplasztika 1950-60 körül Talprészen festve: Gorka Lívia szignó M: 22 cm
  • Sárga madárplasztika 1950-1960 körül Talprészén bekarcolva: Gorka Lívia M: 22 cm
  • Fali tál két szembenéző madár figurával 1950-60 körül Talprészén festve: Gorka Lívia Hungary M: 24 x 37 cm
  • Nagyméretű vázák 1960 körül Jelezve: Festve és bekarcolva Gorka Lívia M: 32 – 48 cm
  • Narancs és fekete csíkos vázák 1960 körül Jelezve: Bekarcolva és festve Gorka Lívi M: 15 – 26 cm
  • Zöld sárga stilizált motívumos vázák 1950-60 körül Jelzett: Talprészen festve Gorka Lívia M: 15 – 30 cm
  • Nagy kínáló tál 1960-70 körül Jelzett: Festve Gorka Lívia M: 11 x 34 cm
  • Fekete-fehér vázák 1950-60 körül Jelzés: Talprészen festve Gorka Lívia M: 24 – 28 cm
  • Halplasztika 1960 körül Jelezve: Festve Gorka Lívia M: 19 x 25 cm
  • Legelésző zebra 1960 körül Jelezve: Festve Gorka Lívia M:11 x 20 cm
  • Rákos fali tál 1960 körül Jelzett: Festve Gorka Lívia M: 38 x 31 cm
  • Meteorit 1970 körül Jelezve: Talprészen festve Gorka Lívia M: 49 cm
  • Druidák 1970 körül Jelezve: Talprészére festve Gorka Lívia M: 28 – 35 cm
  • Kagyló 1970 körül Jelezve: Festve Gorka Lívia M: 8 x 45 cm
  • Fali tál halakkal 1970 körül Jelzés: Festve Gorka Lívia M: 37 x 18 cm
  • Madaras Fali tál 1970 körül Jelzés: Festve Gorka Lívia M: 36 x 30 cm
  • Andromeda. Magános samott. 1972
  • Napkelte. Samottos agyag. 1972
  • Csiga. Samottos agyag. 1972
  • Kapu. Samottos agyag. 1974
  • Három nő. Samottos agyag. 1974
  • Paraszt madonna négy nézetben. 1974
  • Kagyló. Samottos agyag. 1974
  • Hasadás. Samottos agyag. 1974
  • Lapított ikerforma. Kőagyag. 1977
  • Testvérformák. Kőagyag. 1977
  • Gyűrt forma. Kőagyag. 1977
  • Madár. Kőagyag. 1977
  • Sejt. Kőagyag. 1977
  • Vasfoltok. Kőagyag. 1977
  • Nap. Kőagyag. 1977

Egyéni kiállítások

[szerkesztés]
  • 1958. Csók Galéria, Budapest
  • 1964. Csók Galéria, Budapest. Festőterem, Sopron.Janus Pannonius Múzeum, Pécs. Savaria Múzeum, Szombathely
  • 1965. Balatoni Múzeum, Keszthely. Bakony Múzeum, Veszprém. Drámai Színház, Varsó
  • 1966. Szőnyi István Terem, Miskolc
  • 1968. Genf,
  • 1968. Képcsarnok, Szeged
  • 1969. Los Angeles
  • 1971. Liszt Ferenc Művelődési Központ, Sopron
  • 1973. Tihanyi Múzeum, Tihany.
  • 1973. Műcsarnok, Budapest
  • 1974. Hannover.
  • 1974. Vármúzeum, Esztergom
  • 1977. Műcsarnok, Budapest
  • 1979. Gulácsy Terem, Szeged
  • 1983. Gülbaba köz 25.
  • 1985. Szőnyi Terem, Miskolc
  • 1986. Blaskovich Múzeum, Tápiószele
  • 1987. Vigadó Galéria, Budapest
  • 1994. Három nemzedék, Gorka Múzeum, Verőce.

Válogatott csoportos kiállítások

[szerkesztés]
  • 1955. Fiatal iparművészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1958. Nemzetközi kerámia kiállítás, Gmunden
  • 1959. Negyedik Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1962. Ungerskt Konsthantverk, Stockholm
  • 1962, 1964. Nemzetközi Kerámia Biennálé, Prága
  • 1963. Modern magyar kerámia, Royal Festival Hall, London
  • 1964. Kortárs magyar művészek, Neue Galerie der Stadt, Linz.
  • 1964. Nemzetközi kerámia kiállítás, Washington
  • 1965. Ötödik. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1968. Mai magyar kerámia, Vár, Siklós
  • 1968-1972, 1976, 1980-1988 VI-X. Országos Kerámia Biennálé, Pécs
  • 1969. Palm Springs, Desert Museum, Los Angeles
  • 1970, 1975. Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Magyar kerámia és textil, Moszkva • Nemzetközi kerámia kiállítás, Faenza
  • 1986. Haus Lauschen in Baden. Galerie für Kunsthandwerk, Werkhof Bissendorf
  • 1995. XX. századi magyar keramikusok. Válogatás az Iparművészeti Múzeum, Budapest gyűjteményéből, Iparművészeti Múzeum, Budapest.

Köztéri művek

[szerkesztés]
  • Zodiákus jegyek (samottos agyag, 1966, Gödöllő, GATE)
  • Madarak (kőagyag, 1975, Washington, Magyar Nagykövetség)
  • Sejt nagyító alatt (kőagyag, 1979, Tatabánya, Kórház)
  • Mázas kerámia (1979, Washington, Magyar Nagykövetség)
  • Kerámiakompozíció (1983, Tatabánya, Megyei Kórház).

Művek közgyűjteményekben

[szerkesztés]
  • Déri Múzeum, Debrecen
  • Iparművészeti Múzeum, Budapest
  • Janus Pannonius Múzeum, Pécs
  • Kecskeméti Képtár
  • Nemzetközi Kerámia Múzeum, Faenza
  • Victoria and Albert Museum, London.

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Vázák kaspók spirális mintával 1950-60
    Vázák kaspók spirális mintával 1950-60
  • Váza pozitív-negatív mintával 1950-60
    Váza pozitív-negatív mintával 1950-60
  • Váza festett fekete-piros mintával 1960
    Váza festett fekete-piros mintával 1960
  • Vázák sárga-fehér-fekete mintával 1950-60
    Vázák sárga-fehér-fekete mintával 1950-60
  • Nagyméretű vázák 1960
    Nagyméretű vázák 1960
  • Legelésző zebra 1960
    Legelésző zebra 1960
  • Meteorit 1970
    Meteorit 1970
  • Druidák 1970
    Druidák 1970

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
  • Vallomás, Budapest, 1979
  • Focht G.: Három nemzedék. A Gorka Múzeum Verőcén, Budapest, 1994
  • Domanovszky Gy.: Fiatal iparművészek, Szabad Művészet, 1955/9.
  • Révész Zs.: Gorka Lívia, Művészet, 1960/4.
  • Frank J.: Gorka Lívia, Élet és Irodalom, 1964/5.
  • Major M.: Gorka Lívia kiállítása elé, Magyar Építőművészet, 1964/6.
  • Koczogh Á.: Gorka Lívia kiállításán, Művészet, 1964/10.
  • Domanovszky Gy.: (kat., bev. tan., Ungarische Künstler der Gegenwart, Linz, 1964)
  • Hetteš, K.-Roda, P.: Moderne Keramik, Prága, 1965
  • Szelesi Z.: Gorka Lívia kiállítása Szegeden, Művészet, 1968/12.
  • Dvorszky H.: Gorka Lívia, Művészet, 1970/3.
  • Koczogh Á.: Párbeszéd ~val, Műgyűjtő, 1970/2.
  • Koczogh Á.: Gorka Lívia, Umeni Remesla, 1971/1.
  • N. Dvorszky H.: Gorka Lívia, Művészet, 1973/3.
  • P. Brestyánszky I.: Gorka Lívia kiállítása, Ipari Művészet, 1973/3.
  • Vadas J.: Kiállítások, Élet és Irodalom, 1973. március 27.
  • Domanovszky Gy.: Forma Hungarica, Budapest, 1974
  • Koczogh Á.: Kerámia, porcelán, üveg, Magyar Iparművészet, 1975
  • Vadas J.: Küklopsz edényei, Élet és Irodalom, 1987. október 9.
  • Frank, J.: Livia Gorka Ős pottery, New Hungarian Quarterly, 1988/3.
  • Lovag Zs.: Három nemzedék. Gorka Géza, ~, Focht Géza, Magyar Iparművészet, 1994/5.

Válogatás az Internetről:

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Lívia Gorka
A Wikimédia Commons tartalmaz Gorka Lívia témájú médiaállományokat.
  1. ↑ Lívia Gorka, https://www.degruyter.com/view/AKL/_00954152
  2. ↑ 1965-től Verőce
  3. ↑ Tapolcához tartozó falu
  4. ↑ Idézet Bodor Kata Iparművészeti kalandozás cikkéből
  5. ↑ Idézet: Gorka Lívia: Corvina Műterem, Urbán Nagy Rozália előszavával. 1979. Vallomások. 47. old.
  6. ↑ Nemzetközi Szín Egyesület
G.L.jelzés
  • Gorka Lívia:[3]
  • Szentendrei arcképcsarnok:[4]
  • Urbán Nagy Rozália: Gorka Lívia (Corvina Kiadó 1979. Corvina Műterem sorozat)
  • Laczkó Ibolya: Gorka Lívia (HIK [5], ARTPORTAL [6])
  • Gorka Géza Kerámiamúzeum (Verőce)
  • Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 713. o. ISBN 963-85773-9-8  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gorka_Lívia&oldid=23564722”