Gizella magyar királyné

Liudolf Gizella
Gizella, kezében a székesfehérvári királyi bazilika modelljével. Korabeli ábrázolás a koronázási paláston
Ragadványneve	Bajor, Magyarországi
Magyar fejedelemasszony
Uralkodási ideje
997 – 1001. január 1.
Elődje	Sarolt
Utódja	nem volt
Magyarország királynéja
Uralkodási ideje
1001. január 1. – 1038. augusztus 15.
Elődje	nem volt
Utódja	Schweinfurti Judit
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Liudolf-ház
Született	984 (?) Bad Abbach
Elhunyt	1065. május 7. Passau (81 évesen)
Nyughelye	Niedernburg-kolostor, Passau
Édesapja	II. Henrik bajor herceg
Édesanyja	Gizella bajor hercegné
Testvére(i)	Bruno of Augsburg II. Henrik német-római császár Brigitta of Bavaria
Házastársa	I. István magyar király
Gyermekei	Ottó, Imre
Sablon • Wikidata • Segítség

Liudolf Gizella, gyakran Bajor Gizella, Boldog Gizella (Bad Abbach, 984 körül – Passau, 1065. május 7.) bajor hercegnő, I. István magyar király felesége, ezáltal az utolsó fejedelemné és az első magyar királyné. Férje mellett a katolikus egyház támogatója, templomok, várak építtetője. Nevéhez fűződik a magyar koronázási palást elkészítése is. 1911-ben avatták boldoggá.^[1]

II. (Civakodó) Henrik bajor herceg és Burgundi Gizella(wd) (Izabella) hercegné lánya, II. Henrik német-római császár húga, aki a magyarországi melléknevet kapta a legendairodalomban, ugyanis ő lett Vajk felesége, Magyarország fejedelemnéje, később első keresztény királynéja.

995-ben kérte meg a kezét Géza magyar fejedelem fia, István számára. 996-ban tartották német földön, a 873. szeptember 27-én felavatott kölni dómban^[2] az esküvőt, majd követte férjét új hazájába. Kíséretében több német lovag érkezett Magyarországra.

Fontos szerepet vállalt a kereszténység terjesztésében, adományokat juttatott el templomoknak, támogatta az egyházat.

Az a miseruha, amely az ő vezetésével készült, és amelyben benne van saját keze munkája is, és amit a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának ajándékozott, később a koronázótemplommá váló bazilikában a magyar királyok koronázási palástjává lett. Ezen található István király, Imre herceg és a királyné egyetlen hiteles portréja, akiknek ez az egyetlen – hímzés formájában – fennmaradt korabeli ábrázolásuk.

Készített oltárterítőket és templomi szertartási tárgyakat is. Szent István alapító társa volt a veszprémvölgyi apácakolostortól az óbudai Szent Péter és Szent Pál-templomig.

A királyi párnak két fia született, Ottó és Imre herceg, ám csak utóbbi érte meg a felnőttkort, de egy vaddisznóvadászat során meghalt.

István halála után, Orseolo Péter, majd Aba Sámuel uralkodása alatt méltatlanul bántak vele. Aba Sámuel halála után visszatért Bajorországba, ahol a passaui Niedernburg-apácakolostorba lépett be, amelynek később főnökasszonya lett. Ennek egyik emléke Gizella királyné apátnőként használt keresztje, az úgynevezett Gizella-kereszt, amit Münchenben őriznek.

Az apácakolostor rendfőnökasszonyaként működött 1065-ben bekövetkező haláláig. A kolostorban temették el. Sírja később népszerű zarándokhellyé vált, imádságai során használt keresztjét és csontjait később Münchenben ereklyeként őrizték.

Sírja ma is búcsújáró hely. 1975-ben saját könyörgést engedélyeztek nevére. Régóta boldogként tisztelték, hivatalosan azonban csak 1911-ben, X. Piusz pápa avatta boldoggá.^[1]

• 
  István és Gizella veszprémi szobra
• 
  István és Gizella megalapítja Péter és Pál templomát Óbudán (Képes krónika)
• 
  A Gizella-kápolna Veszprémben
• 
  A Gizella-kápolna belülről
• 
  Gizella-kereszt(wd), a magyar királyné adománya a Niedermünster-kolostornak(wd) anyja halálakor
• 
  A koronázási palást bronzmásolata (Rieger Tibor, 2012)
• 
  Ábrázolása a bronz palástmásolaton
• 
  A passaui Niedernburg-kolostor temploma
• 
  Sírja a Nidernburg-kolostorban
• 
  Sírja a Nidernburg-kolostorban
• 
  Sírja a Nidernburg-kolostorban
• 
  Tábla a Niedernburg-kolostor falán
• 
  Gizella királyné családfája

A Wikimédia Commons tartalmaz Gizella magyar királyné témájú médiaállományokat.

• Képes krónika (Helikon Kiadó, Budapest, 1987)
• Magyar életrajzi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967)
• Szántó Konrád: Boldog Gizella első magyar királyné élete. (Ecclesia, Budapest, 1988)
• Boldog Gizella királyné. Szerk.: Csiszár Miklósné. (Veszprémi Szeminárium Alapítvány, Veszprém, 1996)
• Óbuda évszázadai (Better Kiadó, Budapest, 2005)

• Boldog Gizella a magyar katolikus egyház honlapján Archiválva 2009. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• genealogie-mittelalter.de
• Jeles napok: Boldog Gizella az Országos Széchényi Könyvtár honlapján
• Die Erhebung der Gebeine der seligen Gisela
• Gizella királyné művészeti ábrázolásokon
• Szent István király és Boldog Gizella királyné szobra Veszprémben^{[halott link]}
• Csurka Dóra cikke a Magyar Hírlapban (2013. november 8.) Gizella királyné szerepét a Képes krónika alapján elemzi

• Liudolf-ház
• Magyar uralkodók házastársainak listája