Boston (Massachusetts)

Ez a szócikk az amerikai egyesült államokbeli, massachusettsi Bostonról szól. Hasonló címmel lásd még: Boston (egyértelműsítő lap).

Boston
Boston zászlaja Boston pecsétje
Becenév: Város a hegyen, Babváros, A világegyetem központja (Oliver Wendell Holmes szerint a Naprendszer közepe), Amerika Athénja
Közigazgatási adatok
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Állam	Massachusetts
Megye	Suffolk megye
Alapítás éve	1630. szeptember 7.
Névadó	Boston (kisváros, unparished area és vásárváros)
Irányítószám	Lista 02108–02137 02217 02222 02241 02266 02283–02284 02293 02297–02298 02163 02196 02199 02201 02203–02206 02210–02212 02215
Körzethívószám	617
Testvérvárosai	Lista Kiotó Strasbourg Barcelona Hangcsou Padova City of Melbourne Tajpej Sekondi-Takoradi Haifa Athén Santo Domingo Boston Brazíliaváros
Népesség
Népesség	675 647 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség	4540 fő/km²
Háztartások száma	273 188
Egy főre jutó jövedelem	46 845 $
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	43 m
Terület	232,1 km²
- ebből vízi	106,7 km²
Időzóna	Eastern Time Zone UTC−5 UTC−4
Azonosítók
GNIS	617565 619463
GeoNames	4930956
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 21′ 37″, ny. h. 71° 03′ 28″42.360277777778, -71.05777777777842.360278°N 71.057778°WKoordináták: é. sz. 42° 21′ 37″, ny. h. 71° 03′ 28″42.360277777778, -71.05777777777842.360278°N 71.057778°W
Boston honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Boston témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Boston az Amerikai Egyesült Államok Massachusetts államának fővárosa, Új-Anglia legnagyobb, az ország 24. legnépesebb városa, és 1630-as alapításával az USA egyik legrégibb városa is. A Bostoni főegyházmegye érseki székvárosa. A város területe 125 km², lakossága 2020-ban 675 647 fő volt. Suffolk megye székhelye (bár a megyei kormányt 1999. július 1-jén feloszlatták). Boston és környéke, az ún. Greater Boston – melybe a kül- és elővárosokon kívül Cambridge (A Harvard Egyetem otthona), Quincy (John Adams és John Quincy Adams amerikai elnökök szülőhelye, a Dunkin Donuts és a Howard Johnson's szülővárosa), Newton (számos ismert személyiség egykori vagy jelenlegi lakhelye, a Boston College otthona), valamint Brookline (John F. Kennedy szülővárosa) városokat is magába foglalja – mintegy 4,4 milliós lakosságával az Egyesült Államok 11. legnépesebb ilyen jellegű területe.

Boston az Egyesült Államok egyik legrégebbi települése, amelyet a Shawmut-félszigeten alapítottak 1630-ban az azonos nevű angol város puritán telepesei. Az amerikai függetlenségi háború számos kulcsfontosságú eseményének színhelye volt, mint például: a bostoni mészárlás, a bostoni teadélután, a Bunker Hill-i csata és Boston ostroma. Amerika függetlenedése után a város továbbra is fontos kikötő és gyártási csomópont, valamint oktatási és kulturális központ volt. A város földjavítással és önkormányzati annektálással gyarapodott az eredeti félsziget. Gazdag története sok turistát vonz, egyedül a Faneuil Hall évente több mint 20 millió látogatót vonz. Boston számos dolog első helyszíne: az Egyesült Államok első nyilvános parkja (Boston Common, 1634), az első állami iskola (Boston Latin School, 1635) és az első metrórendszer (Tremont Street metró, 1897).

Ma Boston a tudományos kutatás virágzó központja. A bostoni térség számos főiskolája és egyeteme világelsővé teszi a felsőoktatásban, beleértve a jogot, az orvostudományt, a mérnöki tudományokat és az üzleti életet. Emiatt a várost az innováció és a vállalkozói szellem világméretű úttörőjének tekintik. Boston gazdasági bázisa magában foglalja a pénzügyeket, a szakmai és üzleti szolgáltatásokat, a biotechnológiát, az információtechnológiát és a kormányzati tevékenységeket is. A város háztartásai az Egyesült Államokban a legmagasabb átlagos jótékonysági arányt tartják számon; a vállalkozások és intézmények a környezet fenntarthatósága és a beruházások terén az ország első helyei közé tartoznak. A város az egyik legmagasabb megélhetési költséggel rendelkezik az Egyesült Államokban, mivel dzsentrifikáción ment keresztül, bár továbbra is magas a világ élhetőségének rangsorában.

Számos beceneve egyben múltját is összefoglalja. A „Város a hegyen” („City on a hill”) a közeli település, Massachusetts Bay Colony puritán kormányzója, John Winthrop adománya, aki Boston alapításakor a jelenések könyvében leírt bibliai „város a hegyen” (feltehetőleg az új Jeruzsálem) leírását szerette volna a valóságba átültetni. Ez egyben Boston eredeti három dombjára is utalás. A „Babváros” („Beantown”) arra a kezdeti tradícióra utal, mikor a város gazdasága még elsősorban az importált melaszból gyártott szárazbab-főzelék készítésére épült. „A világegyetem központja” („The hub of the universe”) az ismert és népszerű amerikai fizikusból lett író, Oliver Wendell Holmes „találmánya”, az amerikai történelemben akkoriban még mindig betöltött központi szerepe (pl: Bostoni teadélután) okán. William Tudor, a város egy prominens lakója, az első amerikai irodalmi folyóirat, a North American Review alapítója adta a városnak, annak a teljes Amerikai Egyesült Államokra gyakorolt kulturális és intellektuális hatásainak elismeréséül, az „Amerika Athénja” („Athens of America”) becenevet. Néha „Puritán városnak” is hívják (Puritan city), utalva arra a tényre, hogy Bostont 400 puritán telepes alapította 1630. november 17-én. A „Szabadság bölcsője” becenevet az amerikai függetlenségi háborúban betöltött központi, vezető szerepe alapján kapta. A XIX. században „A rövidáru városa” néven is emlegették.^[2] Mióta a séta népszerűvé vált a környéken, nagyjából azóta viseli az „Amerika sétáló városa” („America's Walking City”) nem hivatalos becenevet is. A város lakója angolul Bostonian.

Bővebben: Boston történelme

„Azon politikai eseményekben, melyek az egész ország sorsát döntően befolyásolták, és azon emberek gondolkodásának alakításában, akik azon célból jöttek, hogy egy nagy nemzetet teremtsenek, Boston vezető szerepet játszott”

/id. Henry Cabot Lodge, neves helyi politikus, Massachusetts állam korábbi kormányzója/

Bostont 1630. november 17-én, alapították Angliából érkezett puritánok az ottani őslakosok által Shawmut névre keresztelt félszigeten. A félszigetet egy vékony földnyelv kötötte össze a szárazfölddel, mely a Massachusetts-öblöt és a Charles folyó torkolatát választotta el egymástól. Boston első európai telepesei a környéket a Trimountaine névvel illették. Nem sokkal később a lincolnshire-i (Anglia) Bostonból érkezett telepesek átnevezték szülővárosuk után Bostonná. Az első lakosok túlnyomórészt puritánok voltak. Massachusetts Bay Colony akkori kormányzója, John Winthrop, egy népszerű prédikációt tartott, melyben a várost a bibliában leírt „város a hegyenhez” hasonlította, ezzel elültetve a lakosságban azt a hitet, hogy Bostonnak különleges kapcsolata van Istennel. (Winthrop volt az, aki aláírta a Cambridge megállapodást, mely gyakorlatilag a város alapító okirata) A puritán etikett egy hihetetlenül stabil és jól szervezett közösséget teremtett. Alig öt évvel Boston létrehozása után, 1635. április 23-án megalapították a mai USA első állami iskoláját, a Boston Latin Schoolt, egy évre rá, 1636. szeptember 8-án pedig az USA első felsőoktatási intézményét, a Harvard főiskolát, melyből később a Harvard Egyetem lett. A kemény munka, morális becsületesség és az oktatásra helyezett nagy hangsúly azóta is Boston kultúrájának részét képezi. Az 1760-as évekig Boston volt az észak-amerikai gyarmatok legnagyobb, leggazdagabb és legbefolyásosabb városa.

Az 1770-es években a felerősödő Brit törekvések amerikai gyarmataik abszolút irányítására (főleg adóztatással) indíttatta a városiakat az amerikai függetlenségi háború „kirobbantására”. A bostoni mészárlás, a bostoni teadélután, illetve a kezdeti harcok is, ideértve a Lexington és concordi ütközetet, a Bunker Hill-i csatát és Boston ostromát, mind itt történtek. A Lexington és Concord közötti ütközet előtti éjjelen vágtázott Paul Revere az ott tartózkodó amerikai csapatokat figyelmeztetni a (másnap odaérkező) brit csapatokról. A szabadságharc után hamar a világ egyik leggazdagabb kikötővárosává fejlődött, azon okból, hogy földrajzilag Boston az Európához legközelebbi amerikai, nagyméretű kikötőváros – fő exportcikkei ekkor a rum, a hal, a só és a dohány voltak. Szintén ebben a korban kezdtek a régi bostoni családokra úgy tekinteni, mint a nemzet szociális és kulturális elitjére. 1822-ben, Boston városi oklevelet kapott. az 1800-as évek közepére a városi ipar gazdasági értelemben átvette a vezető szerepet a nemzetközi kereskedelemtől. Az 1900-as évek elejéig Boston az ország egyik legnagyobb ipari központja maradt, gépgyártása, ruha és bőripara pedig nemzetközi hírnévnek örvendett. A környéket behálózó számos kisebb-nagyobb folyó lehetővé tette a könnyű szállítást, és kedvezett a malom- és a gyáriparnak is. Később, a még sűrűbb vasúti hálózat csak fokozta a fejlődést. A 19. század közepe és vége között Boston kulturális élete virágkorát élte, ismertté vált kifinomult irodalmi életéről és a művészetek nagylelkű támogatásáról. Szintén ekkor vált az abolicionizmus központjává is.

• Concord Museum: a város történetét mutatja be
• The Institue of Contemporary Art: kortárs művészetek intézete
• Isabella Stewart Gardner Museum
• John F. Kennedy Presidential Library and Museum: John F. Kennedy életének bemutatása
• Museum of Fine Arts: Szépművészeti Múzeum
• Peabody Essex Museum
• Museum of Science: tudományos múzeum interaktív kiállításokkal
• Boston Children's Museum: gyermekeknek szóló múzeum

• Edgar Allan Poe
• Benjamin Franklin
• Mark Wahlberg
• Uma Thurman
• Donna Summer
• Leonard Nimoy
• Chris Evans

Bostonnak tizenegy testvérvárosa van^[3]

• Kiotó, Japán
• Strasbourg, Franciaország
• Barcelona, Spanyolország
• Hangcsou, Kína
• Padova, Olaszország
• Melbourne, Ausztrália
• Beira, Mozambik
• Tajpej, Kínai Köztársaság
• Sekondi-Takoradi, Ghána
• Belfast, Egyesült Királyság
• Praia, Zöld-foki Köztársaság

Nagyítás

Boston panorámaképe

• 
  Bostoni Közkönyvtár
• 
  Bostoni Közkönyvtár
• 
  Kertészeti csarnok
• 
  Bostoni temető
• 
  Paul Revere ház
• 
  Faneuil terem
• 
  Faneuil terem
• 
  Massachusetts régi törvényhozási épülete
• 
  Beacon Hill
• 
  Beacon Hill
• 
  Newbury utca
• 
  Fenway Park
• 
  Hattyú hajó a bostoni nyilvános kertben
• 
  A bostoni közpark
• 
  George Washington szobra a bostoni közparkban
• 
  Szentháromság templom a Copley téren
• 
  Bostoni rakpart
• 
  Institute of Contemporary Art a kikötőben Kelet-Bostonban
• 
  Tüntetés Bostonban az atomenergia felhasználása ellen

• Boston: A Pictorial Celebration. Sterling Publishing Company, Inc. (2006). ISBN 978-1-4027-1977-6 
• Brown, Robin. Boston's Secret Spaces: 50 Hidden Corners In and Around the Hub, 1, Globe Pequot (2009). ISBN 978-0-7627-5062-7 
• City in Time: Boston. Sterling Publishing Company, Inc. (2008). ISBN 978-1-4027-3300-0 
• O'Connell, James C.. The Hub's Metropolis: Greater Boston's Development from Railroad Suburbs to Smart Growth. MIT Press (2013). ISBN 978-0-262-01875-3 
• O'Connor, Thomas H.. Boston: A to Z. Harvard University Press (2000). ISBN 978-0-674-00310-1 
• Boston's immigrants, 1840–1925. Arcadia Publishing (2000). ISBN 978-0-7524-0921-4 
• Mapping Boston. MIT Press (2001). ISBN 978-0-262-61173-2 
• Seasholes, Nancy S.. Gaining Ground: A History of Landmaking in Boston. Cambridge, Massachusetts: MIT Press (2003). ISBN 978-0-262-19494-5 
• Shand-Tucci, Douglass. Built in Boston: City & Suburb, 1800–2000, 2, University of Massachusetts Press (1999). ISBN 978-1-55849-201-1 
• AIA Guide to Boston, 3rd Edition: Contemporary Landmarks, Urban Design, Parks, Historic Buildings and Neighborhoods, 3, Globe Pequot (2008). ISBN 978-0-7627-4337-7 
• Vrabel, Jim. When in Boston: A Time Line & Almanac. Northeastern University Press (2004). ISBN 978-1-55553-620-6 
• Boston: A Topographical History, 3, Belknap Press of Harvard University Press (2000). ISBN 978-0-674-00268-5 

• USA Travel - Boston magyarul