BMW 326
| BMW 326 | |
 | |
| Gyártási adatok | |
| Gyártó | BMW |
| Gyártás helye |  Eisenach, Németország |
| Gyártás éve | 1936 – 1941 (15 936 db)[1] ~ 1946 (16 db) |
| Modellvariánsok | Négyajtós szedán Két- és négyajtós kabrió |
| Kategória | Közepes méretű luxusautó |
| Tervező | Fritz Fiedler Alfred Böning Peter Schimanowski |
| A(z) modell műszaki adatai | |
| Méret és tömegadatok | |
| Hossz | 4600 mm |
| Szélesség | 1600 mm |
| Magasság | 1540 mm |
| Tömeg | 1100 kg |
| Tengelytáv | 2870 mm |
| Teljesítmény | |
| Motor | 1971 cm³-es, soros hathengeres OHV BMW M78 |
| Felépítés | Orrmotoros, hátsókerék-meghajtású |
| Váltó | Négysebességes manuális[2] |
| Max. sebesség | 115 |
| Hajtómű | Otto-motor |
| Előző | BMW 319 |
| Következő | BMW/EMW 340 BMW 501 |
| Kapcsolódó modellek | |
| BMW 327 BMW 328 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz BMW 326 témájú médiaállományokat. | |
A BMW 326 egy német közepes méretű luxusautó, melyet a BMW gyártott 1936 és 1941 között,[2] majd a második világháború vége után, szovjet uralom alatt még egy nagyon rövid ideig. Utóbbi időszak alatt mindössze 16 darab készült. A 326 volt a BMW első négyajtós szedánja.[3] Az innovatív dizájnnal rendelkező autó magas ára ellenére kelendő volt a piacon. A gyártás befejezése után több gyártó is készített a 326-on alapuló modelleket.
Tervezés és dizájn
[szerkesztés]A Fritz Fiedler által tervezett autó alá szekrényes alvázszerkezet került,[4] mely könnyedén alkalmazható volt a rajta alapuló egyéb modellekhez is. Szintén az innovatív megoldások közé tartozott a torziós rudas hátsó felfüggesztés, melyet a Citroën Traction Avant-ban használt megoldás ihletett. Emellett a BMW modellek közül ebbe került először hidraulikus fékrendszer. A 326 külső formatervét Peter Schimanowski tervezte, a kocsi négyajtós szedán, valamint két- és négyajtós kabrió karosszériaváltozatokkal volt kapható. A szedán volt a legelső négyajtós BMW a piacon.[4] A gyártó korábbi modelljeihez képest a 326 jóval áramvonalasabb karosszériát kapott, ezzel jelentősen csökkentve a légellenállást, melyhez a hátul elhelyezkedő pótkerék karosszériába olvadó burkolata is hozzájárult. A BMW 320, 321, 327 és a 335 is a 326-on alapult.[5]
Hajtáslánc
[szerkesztés]Az 1971 cm³-es, soros hathengeres motor[2][4] a BMW 319-ből származott, mindössze annyi különbséggel, hogy a furatot 65 mm-ről 66 mm-re növelték,[4] míg a löket változatlanul 96 mm maradt.[2][4] Erre két darab 26 mm-es Solex karburátor került, ez a konfiguráció 50 lóerős (37 kW) csúcsteljesítményt biztosított az autónak, 3750-es fordulatszámon.[4][6] A végsebesség 115 km/h volt.[2][3][6] A hajtást a hátsó kerekekre egy négysebességes manuális sebességváltó vitte át, melynek felső két fokozata szinkronizált volt.[3]
Fogadtatás
[szerkesztés]A BMW 326-ot a Berlini Autószalonon mutatták be, 1936 februárjában[4] és májustól lett megvásárolható. A kocsi nagy sikert aratott a vásárlóközönség köreiben, a gyártás 1941-es leállításáig 15 936 darab készült belőle az Eisenachi gyárban.
Későbbi modellek a 326 alapján
[szerkesztés]Kelet-Németország
[szerkesztés]1945-ben Eisenach az amerikai hadsereg megszállása alá került, de egy háborús egyezség során egész Türingia végül a szovjetek ellenőrzése alá került. A BMW által 1929-ben birtokba vett Eisenachi üzem nem pusztult el teljesen a háború során, így a túlélőknek lehetőségük volt rá, hogy visszatérjenek és még 16 darab BMW 326-ot összeszereljenek. 1948 körül megjelent egy modernebb karosszériával rendelkező, de a 326-ra épülő modell, a BMW 340. Ekkorra már világos volt, hogy az elnevezés és a BMW nevét hirdető feliratok ellenére az Eisenachi gyár már nem a BMW irányítása alatt üzemel. Az új modell neve később EMW 340-re változott, egy a BMW márkanév használatával kapcsolatos jogi vitát követően.[7] Talán a 326-ot övező csodálatnak és a képzett dolgozók jó munkájának köszönhető, hogy a gyár egészen 1955-ig készíthette a BMW alapú modelleket, még jóval azután is, hogy a közeli Zwickauból a szovjetek hazavitték az Auto Union gyártósorait, a háborús jóvátétel részeként.
Egyesült Királyság
[szerkesztés]A BMW 326 nemcsak a szovjeteket, de a briteket is lenyűgözte, akik a hazavitték magukkal a szedán változat részletes terveit. Ezeket végül Bristolban hasznosították, köszönhetően annak, hogy a Bristol Areoplane Company repülőgépgyár alapítója és az 1930-as években BMW-ket importáló és összeszerelő Frazer Nash igazgatója között rokoni szálak húzódtak. 1945-ben megalapult a Bristol Cars autógyár, mely 1947 és 1953 között több olyan modellt is megjelentetett, melyek minden kétséget kizáróan a 326 tervein alapultak. Ezek közül a legemlékezetesebb az 1953 és 1955 között gyártott Bristol 403 volt, melynek nemcsak a hűtőrácsa hasonlított a BMW-éhez, de motorja is 1971 cm³-es, soros hathengeres volt. Igaz, ez az erőforrás már komoly modernizáláson esett át, melynek eredményeképp teljesítménye megduplázódott, azaz 100 lóerő (75 kW) leadására volt képes.
Galéria
[szerkesztés]-
EMW 340
-
BMW alapú Bristol modell
Források
[szerkesztés]
- ↑ Norbye, 250. o.
- ↑ a b c d e 1936 BMW 326. conceptcarz.com. [2008. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 10.)
- ↑ a b c Odin, L.C. World in Motion 1939 - The whole of the year's automobile production. Belvedere Publishing, 2015. ASIN: B00ZLN91ZG.
- ↑ a b c d e f g Norbye, Jan P.. BMW - Bavaria's Driving Machines. Skokie, IL: Publications International, 45–47. o. (1984). ISBN 0-517-42464-9
- ↑ Norbye, 47. és 68-70. o.
- ↑ a b 326 Cabrio and Limousine. usautoparts.net. [2008. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 10.)
- ↑ Chapter 5: Losing Eisenach, Building Up Munich, Inside the BMW Factories: Building the Ultimate Driving Machine [archivált változat]. Minneapolis, MN US: MBI Publishing (2008. november 7.). ISBN 978-0-7603-3463-8. Hozzáférés ideje: 2016. május 10. [archiválás ideje: 2014. augusztus 14.] Archivált másolat. [2014. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 14.)
