[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Andrewsarchus mongoliensis

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Andrewsarchus szócikkből átirányítva)
Andrewsarchus mongoliensis
Evolúciós időszak: Középső eocén, 43–41 Ma
Az állat rekonstrukciója
Az állat rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Artiofabula
Csoport: Cetruminantia
Csoport: Cetancodontamorpha
Nem: Andrewsarchus
Osborn, 1924
Faj: A. mongoliensis
Tudományos név
Andrewsarchus mongoliensis
Osborn, 1924
Szinonimák
  • Paratriisodon Chow, 1951
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Andrewsarchus mongoliensis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Andrewsarchus mongoliensis témájú kategóriát.

Az Andrewsarchus mongoliensis az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Cetancodontamorpha csoportjába tartozó fosszilis faj. Ezzel a besorolással, a legközelebbi rokonai a szintén fosszilis entelodontidák, továbbá a mai állatok közül a vízilófélék (Hippopotamidae) és a cetek (Cetacea) váltak.[1] Korábban a mára már kihalt Mesonychia rendbe volt besorolva.

Az 1920-as években Mongóliában járt Roy Chapman Andrews vezette amerikai expedíció fedezte fel.

Jellemzői

[szerkesztés]

Koponyahossza elérte a 83,4 centimétert.[2] Ez háromszor olyan hosszú, mint egy farkaskoponya, és kétszer olyan hosszú, mint a mai legnagyobb ragadozó, a Kodiak-medve (Ursus arctos middendorffi) koponyája.[2] Az Andrewsarchus mongoliensis fogainak száma nem redukálódott, a metszőfogak feltűnően nagyok. A koponya hatalmas, oldalirányban kissé összenyomott, a száj nagyra tátható. A mellső és a hátulsó végtagokon négy ujj volt; a hüvelykujj elcsökevényesedett. Az ujjakon lévő paták a vízilovak és egyéb, primitív állatok patáira emlékeztettek. Az állat életmódjáról keveset tudunk: fogazata arra enged következtetni, hogy fő tápláléka hús volt, de alkalomadtán növényeket is fogyasztott.

Legfontosabb adatai

[szerkesztés]
Adat Érték
Földtörténeti kor középső eocén, 43-41 millió éve
Földrajzi elterjedés Ázsia (Mongólia)

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Spaulding, M; O'Leary, MA; Gatesy, J (2009). „Relationships of Cetacea (Artiodactyla) Among Mammals: Increased Taxon Sampling Alters Interpretations of Key Fossils and Character Evolution”. PLoS ONE 4 (9), e7062. o. DOI:10.1371/journal.pone.0007062. PMID 19774069. PMC 2740860. 
  2. a b Osborn, H. F. (1924). „Andrewsarchus, giant mesonychid of Mongolia” (PDF). American Museum Novitates (146). [2020. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 23.) 

Források

[szerkesztés]