Csernavoda

Csernavoda (Cernavodă)
A régi csernavodai híd
Csernavoda címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Dobrudzsa
Fejlesztési régió	Délkelet-romániai fejlesztési régió
Megye	Constanța
Községközpont	Csernavoda
Polgármester	Mariana Mircea (PSD)
Irányítószám	905200
SIRUTA-kód	60776
Népesség
Népesség	15 088 fő (2021. dec. 1.)[1]
Magyar lakosság	7 (0%, 2021)[2]
Népsűrűség	365 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	50 m
Terület	46,69 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 20′ 17″, k. h. 28° 02′ 01″44.338055555556, 28.03361111111144.338056°N 28.033611°EKoordináták: é. sz. 44° 20′ 17″, k. h. 28° 02′ 01″44.338055555556, 28.03361111111144.338056°N 28.033611°E
Csernavoda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csernavoda témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csernavoda^[3] (románul: Cernavodă, görögül: Axiopolisz, bolgárul: Черна вода Cserna voda, törökül: Boğazköy) város Románia Constanța megyéjében, Dobrudzsában.

A település az ország délkeleti részén helyezkedik el, hatvanhárom kilométerre nyugatra a megyeszékhelytől, Konstancától. A város a Duna egyik ágának, az Öreg-Duna (más nevén Ostrovi-ág) partján fekszik, mely elválasztja az ország legnagyobb szigetétől, Ialomița-lápjától. A Duna–Fekete-tenger-csatorna nyugati vége.

A város környékén az újkőkori Hamangia kultúra hagyatékait találták meg. 1945-ben két híressé vált szobrot találtak, melyek közül az egyik egy gondolkodó férfit, a másik pedig egy ülő nőt ábrázol, ezek az időszámításunk előtti 5. évezred második feléből vagy a 4. évezred elejéből származnak.

A várost az ókori görögök alapították az időszámításunk előtti 4. században Axiopolisz néven, fontos kereskedelmi központ volt a dákok és a görögök között. A település később elpusztult, majd az 1. században a rómaiak építették újjá. I. Constantinus római császár uralkodás idején várfallal és erőddel bővítették ki a várost, püspöki székhely lett, ahol a 4. században keresztény bazilikát is építettek. Az erőd maradványai ma turistalátványosságnak szolgálnak.

1389-ben I. Mircea fejedelem Havasalföldhöz csatolta egész Dobrudzsával együtt. 1420-tól közel öt évszázadon át az Oszmán Birodalom része lett. Az ekkor még kis falu török neve Boğazköy volt. Az oszmán fennhatóság alatt, 1860-ban nyílt meg a Konstanca–Csernavoda vasútvonal.

A román függetlenségi háborút követően, 1877-től Románia része lett. 1878 novembere és 1879 áprilisa között Silistra Nouă megye központja volt. A város I. Károly király hídját 1895-ben építették a Dunán, Anghel Saligny tervei alapján. Ezzel közvetlen vasúti összeköttetés jött létre Konstanca és az ország többi része között.

Mai nevét 1860-ban kapta, a bolgár eredetű černa voda szó jelentése fekete víz (cirill írással черна вода).

1950 és 1953 között a Duna parti város jelentős részét lerombolták a Duna-Fekete-tenger csatorna építése miatt. 1982. december 12-én átadták az új vasúti és közúti hidat.

Mint Románia-szerte, Csernavodában is működtek gyermekotthonok szörnyű körülmények közt és a városnak meg kell küzdenie ezzel az örökséggel. Ebben külföldi nem kormányzati szervezetek (NGO) voltak segítségükre. Két brit szervezet meglehetősen sikeres volt ebben a munkában: David Savage M.B.E. The Nightingales Children's Project nevű vállalkozása és a korábban Lorna Jamieson által vezetett Children in Distress vállalkozás. Mindkettő kizárólag a HIV-fertőzött gyermekekkel foglalkozott. Részben a Csernavodából elszármazottak intézményei segítették őket, mint a kanadai Cernavodă International School és a Canadian Campus Charity Committee.

Csernavodának nagy roma népessége van, akik közt a szegénység közepette elterjedt a bűnözés. A Nightingales Children's Project velük is foglalkozik.

A nemzetiségi megoszlás a következő:

A városnak kikötője van a Duna folyón és itt található a Csernavodai Atomerőmű, amelynek CANDU reaktora Románia elektromos energia termelésének 10%-át szolgáltatja. A kanadai Atomic Energy of Canada Limited és az olasz ANSALDO cégek közös vállalata jelenleg egy második erőművi egység építésén dolgozik.

Az 1984-ben megnyitott Duna-Fekete-tenger Csatorna Csernavodától indul és Agigeáig, illetve Năvodarig fut.

Csernavoda környékén sok a borpince, amelyek főleg chardonnay szőlőből állítanak elő bort. A régió legnagyobb pincészete a Murfatlar.

• I. Károly király híd – 1895-ben építették, Anghel Saligny tervei alapján.
• Atomerőmű
• Török dzsámi – 1756-ban épült.
• Archeológiai és Történelmi Múzeum
• Axiopolis romjai
• „Sfinții Împărați Constantin și Elena” ortodox templom – 1882 és 1895 között épült, 2001-ben felújították. Bizánci stílusban épült, alapja kereszt alakú, közepén egy hatalmas kupolával.
• Keresztelő Szent János katolikus templom
• „Sfântul Apostol Andrei” ortodox fatemplom – 2000 és 2003 között épült, máramarosi stílusban.
• Román hősök emlékműve – 1924-ben avatták fel, Pietro Delia tervei alapján készült.

• 
  A két világháború között
• 
  Jelenlegi

• Saint-Sébastien-sur-Loire, Franciaország^[4]
• Krško, Szlovénia^[4]

• A város honlapja
• Dobrudzsa településeinek török nevei
• A 2002-es népszámlálási adatok