Cartagena (Kolumbia)

A településen világörökségi helyszín található

Ez a szócikk a kolumbiai városról szól. Hasonló címmel lásd még: Cartagena (egyértelműsítő lap).

Cartagena
Cartagena
Cartagena címere Cartagena zászlaja
Becenév: La Ciudad Heroica („A hősies város”), La Ciudad Amurallada („A körbefalazott város”), La Capital Romántica de América („Amerika romantikus fővárosa”).
Közigazgatás
Ország	Kolumbia
Megye	Bolívar
Alapítás éve	1533.
Népesség
Teljes népesség	914 552 fő (2020)
Agglomeráció	1 240 000 fő
Földrajzi adatok
Terület	572 km²
Időzóna	COT (UTC-5)
Elhelyezkedése
é. sz. 10° 25′ 25″, ny. h. 75° 31′ 31″10.423611111111, -75.52527777777810.423611°N 75.525278°WKoordináták: é. sz. 10° 25′ 25″, ny. h. 75° 31′ 31″10.423611111111, -75.52527777777810.423611°N 75.525278°W
Cartagena Pozíció Bolívar megye térképén
Cartagena honlapja

Cartagena de Indias (röviden Cartagena) Kolumbia ötödik legnagyobb városa, az ország északi részén, a Karib-tenger partján. Bolívar megye székhelye.^[1]

Kikötőváros, gazdasági és kulturális központ. Iparában kiemelkedik a petrolkémiai ipar.

Cartagena fallal övezett óvárosát és erődjét az UNESCO 1984-ben a kulturális világörökség részévé nyilvánította. Cartagena rendelkezik a legkiterjedtebb erődítménnyel Dél-Amerikában.^[2] Egyik jellegzetes műemléke az óratorony.

Az óváros három városrészre osztható:

• San Pedro (San Sebastian és Santa Catalina), a székesegyházzal és andalúziai stílusú palotákkal;
• San Diego, ahol a kereskedők és a középosztály éltek;
• Gecsemané negyed

A Cartagena környéki indián települések i. e. 4000-ig vezethetők vissza. 1533-ban a spanyol Pedro de Heredia alapította a mai város elődjét, ami a spanyolországi Cartagena után kapta a nevét, de hogy megkülönböztessék a két várost, ez a település a Cartagena de Poniente, azaz Nyugati Cartagena nevet kapta. A főként a francia és angol támadás elleni védelemként a 16. századtól kezdve kiépült erődítmény ellenére 1697-ben Pointis bárója hatalmas pusztítást okozott a városban. Az inkvizíció első szerzetesei 1610-től kezdve érkeztek meg Cartagenába. Később több alkirály is rövidebb ideig itt tartózkodott, például Sebastián de Eslava is, aki 10 éven át kormányozta Új-Granada alkirályságát.

Miután 1811. november 11-én kikiáltották az ország függetlenségét, még hosszú időnek kellett eltelnie, míg sikerült a függetlenséget a gyakorlatban is megvalósítani. A háborúk során Cartagena is több összecsapás helyszíne volt, amelyek közül kiemelkedik az 1815-ös spanyol Pablo Morillo-féle ostrom, ahol a védők több mint 3 hónapon át hősiesen védekeztek.^[3]

Nagyítás

Cartagena tengerpartja

Nagyítás

Cartagena

• 1981-ben itt forgatták a Banános Joe című filmet.
• A 2007-es Zorro című telenovella egyik forgatási helyszíne.

A Wikimédia Commons tartalmaz Cartagena (Kolumbia) témájú médiaállományokat.