[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Carlo Cignani

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Carlo Cignani
Született1628. május 15.[1][2][3][4][5]
Bologna
Elhunyt

Forlì
ÁllampolgárságaPápai Állam
GyermekeiFelice Cignani
Foglalkozása
  • festőművész
  • rajzoló
SírhelyeForli cathedral
A Wikimédia Commons tartalmaz Carlo Cignani témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Carlo Cignani: József és Potifár felesége (1680)

Carlo Cignani [ejtsd: csinyáni] (Bologna, 1628. május 15.Forlì, 1719. szeptember 8.) olasz festő, Felice Cignani festő édesapja.

Élete

[szerkesztés]

A bolognai iskola utolsó jelentékeny képviselője. Európa-szerte a legnagyobb elismerésnek örvendezett; XI. Kelemen pápa grófi rangra emelte és az 1709-ben alapított Accademia Clementina igazgatójává tette. 1686-ban költözött Forlìba, ahol élete hátralévő részét leélte.

Freskói közül különösen azon nevezetesek, melyek a forlì dóm Madonna del fuoco-kápolnájának kupoláját diszítik. Függőképei egész Európában szét vannak szórva. Az eredendő bűn című nagy festménye (514) Ádám és Éva alakjának festői szépsége, a rábeszélés és a habozás pszichológiai mozzanatának jellemző kifejezése által a mester legjelesebb művei közé tartozik.

Tanítványai közé tartoztak: Marcantonio Franceschini, Federico Bencovich, Giacomo Boni, Andrea és Francesco Bondi, Giovanni Girolamo Bonesi, Girolamo Domini, Francesco Galli, Bonaventura Lamberti, Matteo Lamboni, Camilla Lauteri, Stefano Maria Legnani, Charles Lucy, Francesco Mancini és Paolo Antonio Paderna.[7]

Források

[szerkesztés]
  1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Carlo Cignani (holland nyelven)
  3. Carlo Cignani (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Enciclopédia Itaú Cultural (portugál nyelven). Itaú Cultural. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  7. James R. Hobbes: Picture collector's manual adapted to the professional man, and the amateur. (1849)