[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

„Zsip” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
AlleborgoBot (vitalap | szerkesztései)
18 248 szerkesztés
a Robot: következő hozzáadása: en:Žíp
Porribot (vitalap | szerkesztései)
botok
133 702 szerkesztés
a →Nevezetességei: link kékítés AWB
 
(32 közbenső módosítás, amit 23 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Szlovák település infobox
⚫
'''Zsip''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Žíp''): falu a mai [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Besztercebányai kerület]] [[Rimaszombati járás]]ában.
|név = Zsip
|helyi név = Žíp
|kép =
|képméret =
|képaláírás =
|címer =
|zászló =
|mottó =
|becenév =
|kerület = Besztercebányai
|járás = Rimaszombati
|rang = község
|kerületei =
|első írásos említés = 1295
|polgármester = Simon Béla
|irányítószám = 980 21
|körzethívószám = 047
|népsűrűség = 35
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság = 174
|terület = 6,37
|szélességi fok = 48
|szélességi ívperc = 22
|szélességi ívmásodperc = 00
|hosszúsági fok = 20
|hosszúsági ívperc = 12
|hosszúsági ívmásodperc = 00
|szöveg pozíciója =
|weboldal = www.obec-zip.sk
}}
⚫
'''Zsip''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Žíp'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Besztercebányai kerület]] [[Rimaszombati járás]]ában.


==Fekvése==
== Fekvése ==
[[Rimaszombat]]tól 13 km-re keletre a Balog bal partján fekszik.
[[Rimaszombat]]tól 13 km-re keletre, a Balog bal partján fekszik.


==Története==
== Története ==
A települést [[1295]]-ben "''Izep''" alakban említik először. Az [[1332]] és [[1337]] között kelt pápai tizedjegyzékben "''Isyp''", [[1395]]-ben "''Isep''", [[1427]]-ben "''Iseph''" néven szerepel. Balog várának uradalmához tartozott, a Széchy család birtoka volt, majd a [[17. század]]tól a murányi uradalom része. A török elpusztította. Később a Coburg és Fáy családok birtoka. [[1778]]-ban 290 lakosa volt. [[1828]]-ban 33 házában 288 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
⚫
[[reformátusok|Református]] temploma a [[13. század]]ban épült [[gótikus stílus]]ban. [[1775]]-ben átalakították. A templomban középkori [[freskó]]k, freskótöredékek láthatók. Kazettás mennyezete van. A templomban a falu gályarabságra elhurcolt lelkészének emléktáblája látható. [[1910]]-ben 226, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Gömör-Kishont vármegye]] [[Feledi járás]]ához tartozott.

Vályi András szerint "''ZSÍP. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Bárczának szomszédságában, mellynek filiája; földgye középszerű, 1/4 részét a’ víz áradások járják.''"<ref>{{Vályi}}</ref>

Fényes Elek szerint "''Zsip, Gömör v. magyar falu, a Balogh völgyében: 19 kath., 269 ref. lak. Ref. anyaszentegyházzal. F. u. h. Koburg. Ut. p. Rimaszombat.''"<ref>{{Fényes}}</ref>

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "''Zsip, balogvölgyi magyar kisközség, 65 házzal és 267 ev. ref. vallású lakossal. Ősrégi község, melyről már a pápai tizedszedők jegyzéke Ysyp néven emlékszik meg. 1427-ben Iseph néven említik, 1460-ban Balogvár tartozéka és ez uradalom sorsában osztozik, mígnem az újabb korban a Coburg herczegi családon kívül a Fáy család is, melynek itt Bodolló pusztán úrilaka is van, megveti benne a lábát. Református templomának építési ideje ismeretlen, Zsiphez tartozik Bodolló puszta, mely hajdan külön község volt. Még 1460-ban is falu. A község postája Felsőbátka, távírója és vasúti állomása Rimaszécs.''"<ref>{{Borovszky}} Gömör-Kishont vármegye.</ref>

A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Gömör-Kishont vármegye]] [[Feledi járás]]ához tartozott. [[1938]] és [[1944]] között újra Magyarország része volt.

== Népessége ==
[[1910]]-ben 226-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

[[2011]]-ben 225 lakosából 185 magyar és 32 szlovák.

== Nevezetességei ==
⚫
* [[reformátusok|Református]] temploma a [[13. század]]ban épült [[gótika|gótikus stílus]]ban. [[1775]]-ben átalakították, majd [[1820]]-ban [[Klasszicizmus|klasszicista stílusban]] építették át. A templomban középkori [[freskó]]k, freskótöredékek láthatók. Kazettás mennyezete van. A templomban a falu gályarabságra elhurcolt lelkészének emléktáblája látható.
* Klasszicista kastélya a [[19. század]] közepén épült.

== Külső hivatkozások ==
* [https://web.archive.org/web/20150717184416/http://www.obec-zip.sk/ Zsip hivatalos weboldala]
* [https://web.archive.org/web/20081221201344/http://www.gemernet.sk/zip/index.php?id=2 Zsip a Gömöri régió oldalán]
* [http://www.e-obce.sk/obec/zip/zip.html E-obce.sk]
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=6&obec=385 Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-342509&pos_y=-1275400&size=full&lang=sk&sipka=1&name=%8E%EDp%2C%20Rimavsk%E1%20Sobota Zsip Szlovákia térképén]

== Jegyzetek ==
<references/>


⚫
[[Kategória:Szlovákia települései|Z~sip]]
{{Rimaszombati járás}}
{{Rimaszombati járás}}


{{portál|földrajz}}
[[en:Žíp]]

[[sk:Žíp]]
⚫
[[Kategória:A Rimaszombati járás települései]]
[[Kategória:Gömör és Kis-Hont vármegye települései]]

A lap jelenlegi, 2023. szeptember 24., 13:52-kori változata

Zsip (Žíp)
Zsip zászlaja
Zsip zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1295
PolgármesterSimon Béla
Irányítószám980 21
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség258 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság174 m
Terület6,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 21′ 52″, k. h. 20° 12′ 06″48.364583°N 20.201667°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 52″, k. h. 20° 12′ 06″48.364583°N 20.201667°E
Zsip weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsip témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsip (szlovákul Žíp) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Rimaszombattól 13 km-re keletre, a Balog bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1295-ben "Izep" alakban említik először. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben "Isyp", 1395-ben "Isep", 1427-ben "Iseph" néven szerepel. Balog várának uradalmához tartozott, a Széchy család birtoka volt, majd a 17. századtól a murányi uradalom része. A török elpusztította. Később a Coburg és Fáy családok birtoka. 1778-ban 290 lakosa volt. 1828-ban 33 házában 288 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "ZSÍP. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Bárczának szomszédságában, mellynek filiája; földgye középszerű, 1/4 részét a’ víz áradások járják."[2]

Fényes Elek szerint "Zsip, Gömör v. magyar falu, a Balogh völgyében: 19 kath., 269 ref. lak. Ref. anyaszentegyházzal. F. u. h. Koburg. Ut. p. Rimaszombat."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Zsip, balogvölgyi magyar kisközség, 65 házzal és 267 ev. ref. vallású lakossal. Ősrégi község, melyről már a pápai tizedszedők jegyzéke Ysyp néven emlékszik meg. 1427-ben Iseph néven említik, 1460-ban Balogvár tartozéka és ez uradalom sorsában osztozik, mígnem az újabb korban a Coburg herczegi családon kívül a Fáy család is, melynek itt Bodolló pusztán úrilaka is van, megveti benne a lábát. Református templomának építési ideje ismeretlen, Zsiphez tartozik Bodolló puszta, mely hajdan külön község volt. Még 1460-ban is falu. A község postája Felsőbátka, távírója és vasúti állomása Rimaszécs."[4]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 226-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2011-ben 225 lakosából 185 magyar és 32 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsip&oldid=26470260”