Szirb
| Szirb (Sârbi) | |
 | |
| Az ortodox fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Marosillye |
| Rang | falu |
| Községközpont | Marosillye |
| Irányítószám | 337078 |
| SIRUTA-kód | 89936 |
| Népesség | |
| Népesség | 365 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 195 m |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 57′ 40″, k. h. 22° 42′ 19″45.961111°N 22.705278°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 40″, k. h. 22° 42′ 19″45.961111°N 22.705278°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szirb (románul: Sârbi) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Nevének eredete
Neve a többes számú román sârbi köznévből való, melynek jelentése 'szerbek'. Első említése (Thothfalw és Thothfalwa, 1494) szintén szláv népességre utal. 1516-ban Zerbfalw, 1518-ban Zerb alakban említették.
Fekvése
Dévától 25 kilométerre északnyugatra, az Erdélyi-érchegység déli lábánál fekszik.
Népessége
- 1785-ben 500 fő lakta. A vármegye összeírása ugyanekkor 111 ortodox családot, a görögkatolikus esperességé öt évvel később kilenc görögkatolikus lelket talált.[1]
- 1910-ben 1003 lakosából 938 volt román, 32 cigány, 22 magyar és tíz német anyanyelvű; 973 ortodox és 19 római katolikus vallású.
- 2002-ben 496 lakosából 488 volt román nemzetiségű; 482 ortodox és 13 pünkösdi vallású.
Története
A helyi legenda alapítását szerbekhez köti. A 16. század elején előbb a Barancskai, majd a Werbőczy család birtoka volt.[2] 1784. november 4-én lakói megölték az uradalom jegyzőjét, mátisfalvi Götffy Lászlót.[3] A Bornemisza bárók árvízvédelmi csatornát ásattak a falutól egészen a Marosig, ezt zsilipjeivel együtt a falusiak kötelessége volt tisztán tartani. Az első világháború után elhanyagolták a csatornát, és a Maros árvizei rendre elöntötték a falut. 1848 után több évtizeden át katonaság állomásozott benne. Az egykori kaszárnya romja ma is látható, a faluban Cazărniți néven ismerik. A második világháborút követően 1968-ig önálló községet alkotott, Valealunga és Dumesd falvakkal. 1945 és 50 között sok lakója a Bánátba költözött.
Érdekességek
- Ortodox fatemploma a 18. században épült.
Gazdaság
- A Szirbi-Magura hegy oldalában 1962 óta bazaltot fejtenek.
Jegyzetek
- ↑ Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
- ↑ Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- ↑ Götffy Borbála: Néhai Götffy László háznépének Hóra pórhada miatt esett romlása
Források
- Miron Țic – Petru Balaj – Partenie Vasiu Verghela: Cronica de la Ilia Mureșană. Deva, 2005
- Flavia Gabriela Floroiu: Satul Sârbi – Atât de vechi și totuși... nou! Scurtă monografia a satului Sârbi. Sârb-Ilia, 2011
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
