„Ranten” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Története: link |
||
| (2 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Ranten''' [[Ausztria|osztrák]] község [[Stájerország]] [[Muraui járás]]ában. 2017 januárjában 1168 lakosa volt. |
'''Ranten''' [[Ausztria|osztrák]] község [[Stájerország]] [[Muraui járás]]ában. 2017 januárjában 1168 lakosa volt. |
||
==Elhelyezkedése== |
==Elhelyezkedése== |
||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
[[Fájl:RantenPfarrhofWirtschaftsgebaeude3.jpg|170px|bélyegkép|balra|A 16. századi plébánia]] |
[[Fájl:RantenPfarrhofWirtschaftsgebaeude3.jpg|170px|bélyegkép|balra|A 16. századi plébánia]] |
||
[[Fájl:Maria Schutz Walflahrtskirche.jpg|170px|bélyegkép|balra|Rinegg temploma]] |
[[Fájl:Maria Schutz Walflahrtskirche.jpg|170px|bélyegkép|balra|Rinegg temploma]] |
||
Ranten Felső-Stájerországban fekszik a [[Mura]]-völgy és a [[Schladmingi-Tauern]] hegysége között, a Rantenbach (a Mura bal mellékfolyója) mentén. Az önkormányzat 4 települést egyesít: Freiberg (191 lakos), Ranten (637), Rinegg (160) és Seebach (209). |
Ranten Felső-Stájerországban fekszik a [[Mura (Dráva)|Mura]]-völgy és a [[Schladmingi-Tauern]] hegysége között, a Rantenbach (a Mura bal mellékfolyója) mentén. Az önkormányzat 4 települést egyesít: Freiberg (191 lakos), Ranten (637), Rinegg (160) és Seebach (209). |
||
A környező önkormányzatok: északnyugatra [[Krakau]], északra [[Schöder]], északkeletre [[Sankt Peter am Kammersberg]], délkeletre [[Murau]], délre [[Sankt Georgen am Kreischberg]], nyugatra [[Tamsweg]]. |
A környező önkormányzatok: északnyugatra [[Krakau]], északra [[Schöder]], északkeletre [[Sankt Peter am Kammersberg]], délkeletre [[Murau]], délre [[Sankt Georgen am Kreischberg]], nyugatra [[Tamsweg]]. |
||
==Története== |
==Története== |
||
Ranten egy ősi kereskedelmi útvonal mentén fekszik, amely Itáliából vezetett a [[Sölki-hágó]]n át Németországba. Az ókorban [[kelták]], majd időszámításunk után rómaiak is éltek területén. Neve szláv eredetű; a szlávok a 7. században költöztek a térségbe. A falu a középkor során sokat szenvedett a járványoktól és parasztfelkelésektől. |
Ranten egy ősi kereskedelmi útvonal mentén fekszik, amely Itáliából vezetett a [[Sölki-hágó]]n át Németországba. Az ókorban [[kelták]], majd időszámításunk után rómaiak is éltek területén. Neve szláv eredetű; a szlávok a 7. században költöztek a térségbe. A falu a középkor során sokat szenvedett a járványoktól és parasztfelkelésektől. |
||
A település leghíresebb szülötte, a protestáns Martin Zeiller 1589-ben született. Az [[ellenreformáció]] miatt el kellett hagynia szülőföldjét és a németországi [[Ulm]]ba költözött. [[Lutherstadt Wittenberg|Wittenbergben]] tanult, majd arisztokrata családok magántanítójaként bejárta egész Európát és utazásairól 30 kötetes művet írt. |
A település leghíresebb szülötte, a protestáns [[Martin Zeiller]] 1589-ben született. Az [[ellenreformáció]] miatt el kellett hagynia szülőföldjét és a németországi [[Ulm]]ba költözött. [[Lutherstadt Wittenberg|Wittenbergben]] tanult, majd arisztokrata családok magántanítójaként bejárta egész Európát és utazásairól 30 kötetes művet írt. |
||
Ranten önkormányzata a bécsi polgári forradalom után, 1849/50-ben jött létre Ranten és Freiberg falvakból. Utóbbi 1873-ban különvált. 1948-ban Ranten és a szomszédos Tratten egyesült, majd 1965-ben Freiberget és Seebachot Rantenhez csatolták. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Rinegg csatlakozott az önkormányzathoz. |
Ranten önkormányzata a bécsi polgári forradalom után, 1849/50-ben jött létre Ranten és Freiberg falvakból. Utóbbi 1873-ban különvált. 1948-ban Ranten és a szomszédos Tratten egyesült, majd 1965-ben Freiberget és Seebachot Rantenhez csatolták. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Rinegg csatlakozott az önkormányzathoz. |
||
==Lakosság== |
==Lakosság== |
||
A ranteni önkormányzat területén 2017 januárjában 1168 fő élt. A lakosságszám 1880-ban érte el csúcspontját 1413 fővel, azóta többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 98,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 0,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 98,2%-a római katolikusnak, 0,3% evangélikusnak, 1,4% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. |
A ranteni önkormányzat területén 2017 januárjában 1168 fő élt. A lakosságszám 1880-ban érte el csúcspontját 1413 fővel, azóta többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 98,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 0,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 98,2%-a római katolikusnak, 0,3% evangélikusnak, 1,4% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. |
||
==Látnivalók== |
==Látnivalók== |
||
| 62. sor: | 62. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
*[https://www.geomix.at/oesterreich/steiermark/murau/ranten/ Ranten, Murau] ''Geomix.at'' |
*[https://web.archive.org/web/20171212193249/https://www.geomix.at/oesterreich/steiermark/murau/ranten/ Ranten, Murau] ''Geomix.at'' |
||
*[http://www.ranten.steiermark.at A település honlapja] |
*[http://www.ranten.steiermark.at A település honlapja] |
||
*[http://www.statistik.at/blickgem/gemDetail.do?gemnr=61441&gemnam=Ranten 61441 – Ranten] ''Statistik Austria'' |
*[http://www.statistik.at/blickgem/gemDetail.do?gemnr=61441&gemnam=Ranten 61441 – Ranten] ''Statistik Austria'' |
||
A lap jelenlegi, 2021. október 24., 01:59-kori változata
| Ranten | |
 | |
| A Szt. Bertalan-plébániatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Stájerország |
| Járás | Muraui járás |
| Irányítószám | 8853 |
| Körzethívószám | 03535 |
| Forgalmi rendszám | MU |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1161 fő (2018. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 951 m |
| Terület | 52,41 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 09′ 35″, k. h. 14° 04′ 52″47.159722°N 14.081111°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 35″, k. h. 14° 04′ 52″47.159722°N 14.081111°E | |
| Ranten weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ranten témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ranten osztrák község Stájerország Muraui járásában. 2017 januárjában 1168 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Ranten Felső-Stájerországban fekszik a Mura-völgy és a Schladmingi-Tauern hegysége között, a Rantenbach (a Mura bal mellékfolyója) mentén. Az önkormányzat 4 települést egyesít: Freiberg (191 lakos), Ranten (637), Rinegg (160) és Seebach (209).
A környező önkormányzatok: északnyugatra Krakau, északra Schöder, északkeletre Sankt Peter am Kammersberg, délkeletre Murau, délre Sankt Georgen am Kreischberg, nyugatra Tamsweg.
Története
[szerkesztés]Ranten egy ősi kereskedelmi útvonal mentén fekszik, amely Itáliából vezetett a Sölki-hágón át Németországba. Az ókorban kelták, majd időszámításunk után rómaiak is éltek területén. Neve szláv eredetű; a szlávok a 7. században költöztek a térségbe. A falu a középkor során sokat szenvedett a járványoktól és parasztfelkelésektől.
A település leghíresebb szülötte, a protestáns Martin Zeiller 1589-ben született. Az ellenreformáció miatt el kellett hagynia szülőföldjét és a németországi Ulmba költözött. Wittenbergben tanult, majd arisztokrata családok magántanítójaként bejárta egész Európát és utazásairól 30 kötetes művet írt.
Ranten önkormányzata a bécsi polgári forradalom után, 1849/50-ben jött létre Ranten és Freiberg falvakból. Utóbbi 1873-ban különvált. 1948-ban Ranten és a szomszédos Tratten egyesült, majd 1965-ben Freiberget és Seebachot Rantenhez csatolták. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Rinegg csatlakozott az önkormányzathoz.
Lakosság
[szerkesztés]A ranteni önkormányzat területén 2017 januárjában 1168 fő élt. A lakosságszám 1880-ban érte el csúcspontját 1413 fővel, azóta többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 98,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 0,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 98,2%-a római katolikusnak, 0,3% evangélikusnak, 1,4% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
Látnivalók
[szerkesztés]- a Szent Bertalan-plébániatemplom
- a 16. századi plébánia
- a temetői csontház
- a rineggi Szűz Mária-templom
- a seebachi Szűz Mária-misekápolna
- 1750-ben épült műemlék parasztház
Híres ranteniek
[szerkesztés]- Martin Zeiller (1589–1661) író
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- Ranten, Murau Geomix.at
- A település honlapja
- 61441 – Ranten Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ranten című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
