Pragmatica sanctio forrásának megtekintése

A szerkesztést nem lehet automatikusan visszavonni vele ütköző későbbi szerkesztések miatt.

Nincs jogosultságod a következő művelet elvégzéséhez: lap szerkesztése, a következő ok miatt:

Your IP address is in a range that has been blocked on all Wikimedia Foundation wikis.

The block was made by ‪Hasley‬. The reason given is Open proxy/Webhost: See the help page if you are affected: .

Start of block: 2022. december 18., 17:21
Expiry of block: 2025. december 18., 17:21

Your current IP address is 62.210.136.28. The blocked range is 62.210.0.0/16.

Kérünk, hogy érdeklődés esetén minden fenti részletet adj meg. Ha azt gondolod, hogy a blokkolás félreértés következménye, további információkat találhatsz a nyílt proxykat tiltó globális irányelvben.

Egyébként a blokk megbeszéléséhez küldj egy felülvizsgálati kérelmet a Metára. You could also send an email to the stewards VRT queue at stewards@wikimedia.org including all above details.

Megtekintheted és másolhatod a lap forrását.

[[Kép:Pragmatica Sanc.jpg|jobbra|bélyegkép|Pragmatica sanctio (1713)]]
A '''pragmatica sanctio''' ([[latin nyelv|latin]]: „gyakorlati rendezés”) valamely nagy fontosságú államügynek végleges, a messze jövőre kiható elintézése, amely azután mintegy megváltoztathatatlan, tulajdonképpen „királyi rendelet”. Így emlegetik közelebbről:
* [[I. Justinianus bizánci császár]] egy évtizedes harcok után 554-re foglalta vissza Itáliát. A császár már a ''Codex'', a ''Digesta'', és az ''Institúciók'' kihirdetésekor azokat az uralma alatt álló egész birodalomra, így a már visszafoglalt itáliai területekre nézve is hatályosnak tekintette, de szükségét látta annak, hogy az 554. augusztus 14-én kibocsátott ''Pragmatica sanctio pro petitione Vigilii'' okmányban ismét megerősítse szándékát. 
* a [[IX. Lajos francia király|IX. Lajos]] és [[VII. Károly francia király]]ok által [[1269]]-ben, illetve [[1438]]-ban [[Bourges]]-ban kibocsátott határozatokat;
* a német birodalmi gyűlést [[1439]]-ben, amely elfogadta a [[Bázel–ferrara–firenzei zsinat]] döntéseit;
* a [[IV. Vilmos bajor herceg]] által [[1506]]-ban kibocsátott törvényt, mely a [[Bajor Hercegség]] öröklési rendjét írja elő, a mindenkori elsőszülött fiú által, oszthatatlan egységben.
* [[Pragmatica sanctio (1549)]]: [[V. Károly német-római császár]]nak a németalföldi tartományok egységét kimondó határozatát, valamint az uralkodó családok örökösödését rendező szabályokat; 
* [[III. Károly magyar király|VI. Károly német-római császár]] mint a [[Habsburg-család|Habsburg-ház]] (ausztriai ház) feje által [[1713]]-ban kiadott és a Habsburgok nőágainak a patrimonialis természetű osztrák örökös tartományokra vonatkozó örökösödési rendjét;
* [[1723]]-ban a Habsburg-ház nőágainak a magyar trónon való örökösödését, amelyet kezdetben a köznyelv, majd később a törvények is röviden ''pragmaticá''nak neveznek;
* [[1759]]-ben [[III. Károly spanyol király]]nak a [[Bourbon-ház]] spanyol és olasz ágainak örökösödésére vonatkozóan kiadott rendelkezéseit;
* [[1830]]-ban [[VII. Ferdinánd spanyol király]] által kibocsátott rendelkezést a spanyol [[Bourbon-ház]]on belül 1700-ban megszüntetett leányági öröklési rend helyreállításáról.

== A III. Károly-féle pragmatica sanctio (1723)==
[[Kép:Leopold I of Habsburg.jpg|jobbra|bélyegkép|170px|[[I. Lipót magyar király|I. Lipót német-római császár és német király, magyar és cseh király]] (1657 – 1705. május 5.)]]
[[Kép:Joseph I Holy Roman Emperor 002.jpg|jobbra|bélyegkép|170px|[[I. József magyar király|I. József német-római császár, Ausztria uralkodó főhercege, magyar és cseh király]] (1705. május 5. – 1711. április 17)]]
[[Kép:Johann Gottfried Auerbach 002.JPG|jobbra|bélyegkép|170px|[[III. Károly magyar király|III. Károly német-római császár és német király, magyar és cseh király]] (1711. április 17. – 1740. október 20.)]]
[[Kép:Kaiserin Maria Theresia (HRR).jpg|jobbra|bélyegkép|170px|[[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] a [[Magyar Királyság]] apostoli királya, Csehország királya, Ausztria főhercegnője, [[Erdélyi fejedelemség|Erdély fejedelme]], 1765-től Erdély nagyfejedelme, Karintia, Krajna, Stájerország, Brabant, Limburg, Luxemburg, Alsó-Lotaringia és Milánó hercegnője, Flandria, Hainaut, Burgundia (Franche-Comté) és Tirol grófnője. 1740. október 20. – 1780. november 29.]]
[[I. Lipót magyar király|I. Lipót császár]] [[1703]]-ban, mielőtt [[III. Károly magyar király|Károly]] elindult, hogy a család [[spanyolország]]i trónigényének érvényt szerezzen, célszerűnek látta rendezni a Habsburg trónöröklési rendet. Ezt ugyan [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd császár]] már [[1621]]-ben szabályozta, az öregedő Lipót császár azonban fontosnak tartotta, hogy a két fiával, [[I. József magyar király|József]] és [[III. Károly magyar király|Károly főhercegekkel]] két ágra szétváló családjában megállapodás jöjjön létre. Ferdinánd úgy végrendelkezett, hogy a [[Habsburg Birodalom|dunai monarchia]] országait és tartományait egyetlen tagban kell átörökíteni, ezek „''indivisibiliter ac inseparabiliter''”, azaz oszthatatlan és elválaszthatatlan egységet alkotnak. 1703-ban mindez nem is látszott problematikusnak. Spanyolország megszerzését azonban korántsem lehetett biztosra venni. Az 1703-as családi megegyezést, a ''pactum mutuae successionis''t, azaz a kölcsönös öröklési szerződést, mivel egyelőre nem is volt aktuális (hiszen I. Lipót császár halála esetén, két fia is lévén, a trónutódlás nem vethetett fel semminemű problémát), egyelőre titokban tartották.

[[1705]]-ben meghalt I. Lipót, majd [[1711]]-ben váratlanul – méghozzá férfi örökös hátrahagyása nélkül – utódja, I. József császár is. Az [[1703]]. évi családi megállapodás értelmében a [[Habsburg-család|Habsburgok]] valamennyi országa és tartománya Károly főhercegre szállt.
VI. Károly császárnak azonban szintén nem volt fiúgyermeke. Ezért a bécsi udvar arra törekedett, hogy elfogadtassa a nagyhatalmakkal és a saját országainak nemességével is a leányági örökösödést. 
Ezt kívánta megteremteni a Pragmatica sanctióval. Ezt a megállapodást a császár, az 1703-as Habsburg-házi törvény alapján kívánta elfogadtatni az örökös tartományokkal, Magyarország és Erdély rendjeivel, amelynek értelmében lehetségessé vált a cél, hogy az elsőszülött leánygyermeke, [[Mária Terézia magyar királynő|Maria Theresia Amalia Walpurga]] örökölhesse a Habsburg trónt.

[[1712]] márciusában a horvát rendi gyűlés úgy határozott, hogy ha Károlynak nem születne fia, a trónutódlás terjedjen ki a nőágra is. A horvátok a maguk érdekében fogalmazták meg javaslatukat, s a horvát kívánság, bár teljességgel az uralkodó szíve szerinti volt, mégis kényelmetlen helyzetbe hozta a kormányzatot a magyarokkal szemben. A magyar rendek ugyanis azt gondolták, hogy a horvát kezdeményezést az udvar sugallta. Ezért [[Bécs]] két alkalommal is szükségesnek tartotta, hogy a magyar rendekkel a nőági örökösödésről tárgyaljon. A magyarok azonban feltételeket szabtak, így a tárgyalások elakadtak.

A kérdés azonban továbbra is napirenden maradt. Majd az uralkodó [[1713]]. április 19-én a bécsi Burgba összehívta valamennyi miniszterét és titkos tanácsosát, ahol Johann Friedrich Seilern osztrák udvari kancellár felolvasta az 1703. szeptemberi ''pactum'' szövegét. Ehhez Károly még hozzáfűzte: valamennyi örökös királysága és tartománya feloszthatatlanul öröklődjön nőágon is az elsőszülöttségi jog alapján, az 1703-ban rögzített sorrendben. Ez azt jelentette, hogy Károly halálával az ő leszármazottai örökölnek. Ha ilyenek nem lennének, akkor következik I. József császár két leánya, és csak az ő utód nélküli haláluk esetén formálhatnak jogot Károly örökségére I. Lipót császár leányai (azaz József és Károly főhercegek nőtestvérei). Azóta hívják ezt a dokumentumot '''''Pragmatica sanctió'''''nak, azaz törvényes végzésnek, szentesítésnek, amelynek legfőbb újdonsága az 1703. évihez képest abban áll, hogy az akkori megállapodást nőágra is kiterjesztette.

A ''pragmatica sanctió''t Bécs elfogadtatta a [[Habsburg Birodalom]] örökös királyságaival és tartományaival. A [[Nagyszeben]]be összehívott erdélyi országgyűlést követően [[1722]]. június 30-án<ref>{{CitWeb|tit=III. Károly szentesíti az 1722. évi törvényeket|dátum=2004-09-13|url=https://mult-kor.hu/cikk.php?id=10100|elér=2022-06-29}}</ref> Pozsonyban a magyar rendek is megszavazták a ''pragmatica sanctió''t. Méghozzá annak különös hangsúlyozásával, hogy az Ausztriai-ház valamennyi örökös országa a jövőbeni szerzeményekkel együtt, a nagyobb biztonság és a kölcsönös védelem érdekében alkosson örökre oszthatatlan és elválaszthatatlan szövetséget, és csupán az uralkodóház egészének kihalása esetén lépjen újra érvénybe a királyválasztási jog (1723: I-II. tc.). Az örökös tartományokra utaltság deklarálásának hosszú távú jelentősége volt. Az a felismerés diktálta ezt, hogy sem Erdély, sem a Magyar Királyság nem képes egyedül megvédeni magát a külső hatalmak, kivált a törökök ellen.

{{idézet2|''III. tc. Ő legszentségesebb császári és királyi felsége az ország s az ahhoz kapcsolt részek összes hű karainak és rendeinek minden, úgy hitlevélbe foglalt, mint bármely más jogait, szabadságait, kiváltságait s mentességeit, és előjogait, az alkotott törvényeket s helybenhagyott szokásokat [...] Kegyelmesen megerősíti s meg fogja tartani.''|Pragmatica Sanctio, 1723}}

A ''pragmatica sanctio'' újabb 200 esztendőre összekapcsolta Magyarország és Ausztria sorsát, s a jogi alapja lett az [[1867]]. évi [[kiegyezés]]nek is.

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
* [http://jesz.ajk.elte.hu/bonis45.html Bónis Péter: Jog és jogtudomány a korai középkorban], jesz.ajk.elte.hu
* [http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=4528 1723. évi I. törvénycikk] {{Wayback|url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=4528 |date=20131230232941 }}, 1000ev.hu
* [http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/doc/c400462.htm Pragmatica sanctio], mek.oszk.hu
* {{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Pragmatica sanctio |url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/084/pc008416.html |elérés ideje=20220530 }}

==További információk==
* Szabó Béla: A magyar korona országainak statusjogi és monarchiai állása a pragmatica sanctio szerint (1848 reprint), Históriaantik Könyvesház Kiadó, Budapest, 2012, EAN 5992400001074
* Salamon Ferencz: ''A magyar királyi szék betöltése és a pragmatica sanctio története'', kiadó Ráth Mór, nyomatott Bécsben, Holzhausen Adolfnál, 1866
* Viktor Jászi: ''A pragmatica sanctio és a házi törvények'', Franklin-Társulat könyvnyomdája, Budapest, 1902
* Viktor Jászi, Gejza Ferdinandy, Ödön Polner, Bódog Schiller: ''Válasz a pragmatica sanctio és a házi törvények tárgyában'', Franklin-Társulat könyvnyomdája, Budapest, 1903
* Vigyázó Ferenc: ''A Pragmatica sanctio, közjogi értekezés'', Históriaantik Könyvkiadó, 2012
* [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1713_aprilis_19_iii_karoly_kihirdeti_a_pragmatica_sanctiot/ 1713. április 19. – III. Károly kihirdeti a Pragmatica Sanctiót], rubicon.hu
* [http://mno.hu/tudomany/haromszaz-eves-a-pragmatica-sanctio-1152897 Háromszáz éves a Pragmatica Sanctio ] {{Wayback|url=http://mno.hu/tudomany/haromszaz-eves-a-pragmatica-sanctio-1152897 |date=20131230232637 }}, mno.hu
* [http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/200612sz/2006_1-2_2acta18.pdf Szabó István: A királyi trón betöltése körüli viták a két világháború közötti Magyarországon] {{Wayback|url=http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/200612sz/2006_1-2_2acta18.pdf |date=20131230235958 }}, ias.jak.ppke.hu

{{Portál|Jog||Történelem}}

[[Kategória:Európa történelme]]
[[Kategória:Jogtörténet]]

A lapon használt sablonok:

Sablon:CitWeb (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:Cite book (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:Forrásjelzés-Pallas (szerkesztés)
Sablon:Hasáb eleje (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:Hasáb vége (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:Hivatkozás/Könyv (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:Idézet2 (szerkesztés)
Sablon:Idézet 2 (szerkesztés)
Sablon:Idézet 2/styles.css (szerkesztés)
Sablon:Jegyzetek (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:Portál (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:Portál/speciális (szerkesztés)
Sablon:References (lapforrás) (műszaki védettségű)
Sablon:Wayback (szerkesztés)
Portál:Jog/ikon (szerkesztés)
Portál:Történelem/ikon (szerkesztés)
Modul:Arguments (lapforrás) (műszaki védettségű)
Modul:CitWeb (lapforrás) (műszaki védettségű)
Modul:Dátumszűrés (szerkesztés)
Modul:Nyelvkódszűrő (szerkesztés)

Vissza a(z) Pragmatica sanctio laphoz.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Pragmatica_sanctio”