Lisi-tó
Lisi-tó (ლისის ტბა) | |
A Lisi-tó 2007-ben | |
Ország(ok) | Grúzia |
Vízgyűjtő terület | 16 km2 |
Típus | mesterséges tó |
Elsődleges lefolyások | Kura |
Hosszúság | 0,8 km |
Szélesség | 0,55 km |
Felszíni terület | 0,47 km2 |
Átlagos mélység | 2,6 m |
Legnagyobb mélység | 4 m |
Víztérfogat | 0,00122 km3 |
Tszf. magasság | 624 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 41° 44′ 39″, k. h. 44° 44′ 05″41.744080°N 44.734650°EKoordináták: é. sz. 41° 44′ 39″, k. h. 44° 44′ 05″41.744080°N 44.734650°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lisi-tó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Lisi-tó (grúzul: ლისის ტბა) egy kis méretű tó a grúz főváros, Tbiliszi közelében. A Kura folyó völgyéhez tartozik, ahol egy nagyobb, több célú fejlesztési projekt keretében hozták létre.
Leírása
Élővilága
A tó körüli táj sziklás és száraz, cserjés vegetációval és sztyeppekkel borított. A tó és a környező terület élőhelyként szolgál számos egzotikus és védett madárfaj számára. A különféle madarak mellett a környék számos más állat számára kínál menedéket, például teknősök, rókák és mezei nyulak is élnek itt, emellett ismert a szomszédos domboldalon élő kígyók nagy méretű populációja.
Turisztikai hasznosítása
A főváros viszonylagos közelsége miatt a tó népszerű kirándulóhely, emiatt tervek születtek a Zöld Lisi Város nevű vegyes felhasználású tóparti ingatlanfejlesztésről. A legnagyobb grúziai pénzintézet, a TBC Bank elnöke, Mamuka Khazaradze állt a projekt mögött, míg a terveket az Andropogon építészeti cég készítette el.[1] A kivitelezés első szakaszának épületeit 2011-ben adták át.[2]
A terület beépítésének jelenlegi tervei 2007-ből származnak, amikor egy Mamuka Khazaradze vezette csoport túllicitálta az izraeli befektetők egy csoportját azáltal, hogy 182 millió USD-t kínáltak a 354 hektáros földterületért.[3] A kormánnyal kötött megállapodás feltételei szerint a grúz csoport 30 millió USD-t költ a közüzemi fejlesztésekre és egy olyan rendszerre, amely a tó számára a nélkülözhetetlen friss vizet biztosítja. A Khazaradze-féle csoport az üzlet feltételeire támaszkodott, és megkérdőjelezhető körülmények között 55 millió dollárért vette meg a földet közvetlenül a várostól; ez 127 millió USD megtakarítást jelentett az eredeti izraeli csoport elleni licitálás során nyújtott ajánlathoz képest. A helyi természetvédelmi rendelkezéseket teljesen figyelmen kívül hagyták, és a jelenlegi fejlesztési szempontokból az egyetlen fontos az, hogy minél több lakást tudjanak a területen felépíteni.
Jegyzetek
- ↑ Tim Burford: Georgia. 2011. ISBN 978-1-84162-357-3 Hozzáférés: 2020. május 15.
- ↑ ZVI_0734, 2011. július 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Monitori), Tskriala Shermadini (Studio: Land Grab Penalties Forgiven (angol nyelven). www.occrp.org. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lisi Lake című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.