Export

Az export azon termékek és szolgáltatások összessége, amelyet belföldön állítanak elő és külföldiek vásárolnak meg. Ami két ország közötti kereskedelemben az egyik ország számára export, az a másik szemszögéből importnak számít.

Egy gazdaság exportja és importja alkotja a külkereskedelmi mérleget, ami a fizetési mérleg legfontosabb része. A külkereskedelmi egyenleg az export és import különbségével, vagyis az úgynevezett nettó exporttal azonos.

A nettó export a termékek és szolgáltatások exportja és importja közötti különbség. Ha egy országban a nettó export pozitív, akkor ez úgy értelmezhető, hogy a gazdaság külföldi vagyonelemeket halmoz fel. A nettó export fogalompárja ezért a nettó külföldi megtakarítás vagy beruházás, ami nagyjából megegyezik a nettó export értékével.

A hazai kiadások teljes nagysága egyenlő a fogyasztás, a hazai beruházás és a kormányzati vásárlások összegével. Ez az összeg azonban eltér az összes hazai terméktől, azaz a GDP értékétől, mivel a hazai kiadások egy részét külföldön előállított termékekre fordítják. Ezek a termékek alkotják az importot. A nemzeti kibocsátás és a hazai kiadások különbsége tehát éppen a nettó export: Ex − Im = NX.

Az export mértékét befolyásoló talán legfontosabb tényező a hazai valuta árfolyama. Ha a hazai fizetőeszköz erős (azaz az árfolyama magas, tehát viszonylag sok külföldi valutát kapunk egységnyi hazaiért cserébe), az exportőrök költségei megnövekednek az importőrökéihez képest, ami többnyire az export csökkenésével – és az import emelkedésével – jár; a gyenge hazai valuta viszont ösztönzi az exportot az importtal szemben. A valutaárfolyamon keresztül a hazai kamatlábak is hatnak az exportra, szintén negatív előjellel.

Exportorientált gazdasági növekedésről beszélünk, ha a GDP emelkedésének nagy részét az export növekedése teszi ki.

Bővebben: €xport.hu

Ez a közgazdaságtani lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!