„Dijon” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzés folyamatban] |
a régiónév csere |
a →További információk: Kapcsolódó szócikkek |
||
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
33. sor: | 33. sor: | ||
'''Dijon''' ({{kiejt|diʒɔ̃|fr-Dijon.ogg}}) nagyváros [[Franciaország]]ban, [[Burgundia-Franche-Comté]] régió és [[Côte-d’Or]] nevű megyéjének is székhelye ([[Prefektúrák Franciaországban|prefektúra]]). Az egykori [[Burgundi Hercegség]] fővárosa és egyben a világhírű burgundiai borvidék északi végpontja. Fontos kereskedelmi központ, s egyben a francia vasutak egyik legnagyobb csomópontja. [[Franciaország kulturális és történelmi városai és tájai|Franciaország kulturális és történelmi városa]] címet viseli. |
'''Dijon''' ({{kiejt|diʒɔ̃|fr-Dijon.ogg}}) nagyváros [[Franciaország]]ban, [[Burgundia-Franche-Comté]] régió és [[Côte-d’Or]] nevű megyéjének is székhelye ([[Prefektúrák Franciaországban|prefektúra]]). Az egykori [[Burgundi Hercegség]] fővárosa és egyben a világhírű burgundiai borvidék északi végpontja. Fontos kereskedelmi központ, s egyben a francia vasutak egyik legnagyobb csomópontja. [[Franciaország kulturális és történelmi városai és tájai|Franciaország kulturális és történelmi városa]] címet viseli. |
||
A város híres a dijoni mustárról, amely 1856-ból származik, amikor a dijoni Jean Naigeon, a hagyományos mustárrecept szerinti |
A város híres a dijoni mustárról, amely 1856-ból származik, amikor a dijoni Jean Naigeon, a hagyományos mustárrecept szerinti ecetet a nem teljesen érett szőlő savanyú levével, [[verjus]]-vel helyettesítette. |
||
== Története == |
== Története == |
||
173. sor: | 173. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
* [http://english.dijon.eu/ A város hivatalos honlapja] |
* [http://english.dijon.eu/ A város hivatalos honlapja] |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
*[[Dijon metropolisz]] |
|||
{{Côte-d’Or}} |
{{Côte-d’Or}} |
A lap jelenlegi, 2024. szeptember 9., 16:40-kori változata
Dijon | |||
Cathédrale St-Bénigne | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Franciaország | ||
Régió | Burgundia-Franche-Comté | ||
Megye | Côte-d’Or | ||
Polgármester | Alain Millot (2014–2020) | ||
INSEE-kód | 21231 | ||
Irányítószám | 21000 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 159 346 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 3753 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 220–410 m | ||
Terület | 40,31 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 19′ 23″, k. h. 5° 02′ 31″47.323056°N 5.041944°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 23″, k. h. 5° 02′ 31″47.323056°N 5.041944°E | |||
Dijon weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dijon témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dijon (IPA: ⓘ) nagyváros Franciaországban, Burgundia-Franche-Comté régió és Côte-d’Or nevű megyéjének is székhelye (prefektúra). Az egykori Burgundi Hercegség fővárosa és egyben a világhírű burgundiai borvidék északi végpontja. Fontos kereskedelmi központ, s egyben a francia vasutak egyik legnagyobb csomópontja. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.
A város híres a dijoni mustárról, amely 1856-ból származik, amikor a dijoni Jean Naigeon, a hagyományos mustárrecept szerinti ecetet a nem teljesen érett szőlő savanyú levével, verjus-vel helyettesítette.
Története
[szerkesztés]A római időkben vár, castrum létesült itt Divio néven, ám a különböző barbár támadások alaposan tönkretették a települést. Amikor azonban 1015-ben létrejött a burgundiai hercegség, mégis Dijon lett annak székhelye. 1137-ben egy tűzvész szinte az egész települést elpusztította, II. Hugó burgundi herceg ezután bontatta le a szűk városfalakat. Dijon területe hirtelen kitágult, a város gyors fejlődésnek indult, különösen azt követően, hogy Merész Fülöp lett 1350-ben Burgundia hercege. Ő kezdte meg a hatalmas és nagybefolyású hercegség kiépítését, amely ezután a francia király hatalmával is dacolt. Ő és utódai valódi fővárossá és kulturális központtá tették a várost. A település és Burgundia e nagy korszaka egészen Merész Károly herceg haláláig tartott. Ezután a Francia Királyság ismét szilárdan magához csatolta Burgundiát. Dijon ettől kezdve már csak tartományi székhely volt, ahol a polgárság jutott hatalomra. Jelentősége az 1800-as évek közepén nőtt meg ismét, amikor ide is eljutott a vasút.
Látnivalók
[szerkesztés]- Place de la Libération – a város félkör alakú központja, amelyet a XVII. században alakítottak ki.
- Palais des ducs et des États de Bourgogne – Merész Károly és elődeinek egykori palotáját a XVII. században teljesen átalakították, az épületnek három szárnya van, a középső fölé magasodik a 46 méter magas Tour Philippe-le Bon, a jobb oldali szárny udvarán található a Tour de Bar, ez a torony a XIV. században készült. Ebben az épületben kapott helyet Franciaország egyik legjelentősebb vidéki képzőművészeti múzeuma, a Musée des Beaux-Arts.
- Église Notre-Dame – a templom nagyrészt a XIV. században épült, az épület egyik kápolnájában található Fekete Madonna faszobor a XI. században készült, az egyik legrégebbi ilyen alkotás az országban.
- Hôtel de Vogüé - a palota a XVII. században épült.
- Église St-Michel – a templomot 1529-ben szentelték fel.
- Cathédrale St-Bénigne – a XIII. században kezdték meg építését a katedrálisnak, melynek három nagyobb tornya van, kettő a főbejáratot fogja közre, a harmadik, a huszártorony pedig csaknem 100 méter magas.
- Église St-Philibert – ennek a templomnak ugyancsak a XIII. században kezdték meg az építését.
- Chartreuse de Champmol – az egykori karthauzi kolostor volt a burgundiai hercegek temetkezőhelye, a francia forradalom alatt lerombolták, a legszebb síremlékek a Szépművészeti Múzeumba kerültek.
- Bibliothèque municipale – a városi könyvtár, melyben több mint 300 000 kötet található, köztük számos nagy értékű kódex.
Demográfia
[szerkesztés]
|
|
|
|
Közlekedés
[szerkesztés]A város legfontosabb vasútállomása a Gare de Dijon-Ville. A városban villamos is közlekedik.
Oktatás
[szerkesztés]Testvérvárosok
[szerkesztés]Híres szülöttei
[szerkesztés]- Bernard Courtois (1777–1838) gyógyszerész, vegyész
- Gustave Eiffel (1832–1923) építőmérnök és gyáriparos
- Anne Etter (1941–) Mohéli királyi hercegnő
- Jean-Philippe Rameau (1683–1764) zeneszerző
- François Rude (1784–1855) szobrász
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Populations légales 2021
- ↑ Archivált másolat. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 14.)
- ↑ Archivált másolat. [2013. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 14.)