Nagyida

Nagyida (szlovákul: Veľká Ida) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2001-ben 2808 lakosából 1381 szlovák, 888 cigány, 516 magyar volt. 2006-ban 2963 lakosa volt, ebből mintegy 1200 cigány (valamint még 100-150-en élnek bejelentkezés nélkül). A cigány lakosság 90%-a munkanélküli.

Kassától 16 km-re délnyugatra fekszik, az Ida-patak partján.

1251-ben IV. Béla oklevelében említik először. 1275-ben Ida néven említik. Nevét az Ida patakról kapta, amely mellett fekszik. A patak neve ősi kelta folyónévből való. Egykori várát 1406 után Perényi Péter országbíró építtette, aki 1417-ben már itt keltez. 1442-ben Giskrának engedték át váltságdíjul. Később is a Perényieké maradt. 1556-ban I. Ferdinánd serege 20 napi ostrom után foglalta el, az ostromot Arany János költeménye a "Nagyidai cigányok" meséli el. A császáriak ezt követően lerombolták, a vár sánca, árkai ma is jól láthatók. 1650-ben európai szintű nagy zsidó gyűlés volt itt sátrak alatt a talmudról. Ezrével érkeztek a résztvevők egész Európából, köztük 300 rabbi. A téma az volt, hogy a Messiás eljött-e már, vagy sem. Elölülőjük a Levi nembeli Zakariás rabbi volt. Kastélyát 1671-ben említik, 1681-ben már romos állapotban van. A 18. században a Csákyak nagy kastélyt építettek itt.

Vályi András szerint "IDA. Nagy Ida. Hajdani Vár, és mezõ Város Abaúj- Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, Perényi, és Jábretzki Urak, a’ kiknek épûleteikkel 211díszesíttetik. Hajdan nevezetesebb vala, és Vára is jó karban lévén, elég viszontagságokat szenyvedett. " ^[1] "Földgyeinek egy, réttyének pedig két harmad része soványas, fája, nádgya van, tûzi szûken, legelõje elég, ha Kanyapta vize el nem zárja, Kassán eladásra, és keresetre jó módgyok van." ^[2]

Fényes Elek szerint "Nagy-Ida, magyar m. v. Abauj vmegyében, Kassához dél nyugotra 2 órányira: 1158 kath., 10 evang., 345 ref., 185 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplom. Diszesiti ezen helységet a gr. Csáky Antal kastélyja s gyönyörû angol kertje, pompás tavakkal, üvegházakkal, vadaskerttel. Határának nagyobb része sikon fekszik s igen termékeny; erdeje, rétje, legelõje jó, nádja elég a Kanyapta mocsárban; országos vásárai erõsen látogatottak, különösen a sertésre nézve hiresek. 1557-ben Perényi Ferencz igen vitézül megoltalmazta az ide való várat Puchaim császári vezér ellen, s számos czigányokat is fegyverfogásra kényszeritvén; de végre ezt a puskapor hiánya miatt 20 napi ostrom után csakugyan feladá. 1650-ben pedig az izraeliták tartának itt nevezetes zsinatot, mellyre Europának minden tartományából jelentek meg, de sikeretlenül megint eloszlottak. – F. u. nagyobb részt gr. Csáky Antal és báró Perényi, továbbá Knézsik, Jabreczky, Püspöki, stb. " ^[3]

1910-ben 2047, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1921-ben 2158 lakosból 2123-an vallották magyarnak maguktat. Az ‘1960-as években a falu határában építették fel a Kelet-szlovákiai Vasmű hatalmas kohászati komplexumát. A falu ipari jellegűvé vált, a magyar lakosság kisebbségbe került a bevándorlókkal szemben. Az 1970-es évek végétől a környezetszennyezés miatt már építési engedélyt sem adtak ki a faluban. 1997 őszén a vasműben megsérült a gázvezeték, 11-en haltak meg és a község lakosságát ideiglenesen kitelepítették. A magyar nyelvű alapiskola megszűnt, szlovák nyelvű iskola viszont ma is van a faluban (napjainkban csaknem kizárólag a cigány lakosság gyerekei látogatják).

2006 júliusában a Skanska cég 150 millió koronás beruházással aszfaltkeverő üzemet nyitott a falu határában.

• Nagyida vára
• Csáky kastély
• Római katolikus templom
• Református templom

• Itt volt tanító 1510 és 1513 között Ilosvai Selymes Péter költő.

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Nagyida Szlovákia térképén
• E-obce.sk
• A nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes honlapja
• Szabad újság, 2006. december 13., 9. pp.

1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.