Vonal

Ez a szócikk a vonalról mint képzőművészeti fogalomról szól. Hasonló címmel lásd még: vonal (mellékjel).

A képzőművészeti ágak alapvető kifejezési eszköze között a vonal is megtalálható. Míg az építészetben a vonal két tér határa, a festőművészetben a színnek és a világos-sötét foltoknak van alárendelve. A rajzban és a sokszorosító grafikában ez az egyetlen kifejezési eszköz. Fontos szerepe van a fotográfiában, különösen a fekete-fehér képek esetén.

A művész a tárgyakat, a teret, a levegőt is vonalakkal ábrázolja. A vonal nagyszerűsége és titka abban van, hogy formákat lehet vele létrehozni. Amikor szabadon, kötetlenül rajzolgatunk, a vonalak segítségével figurákat hozhatunk létre, de pusztán belső ritmusunkat is kifejezhetjük.

A vonalnak, bár egyszerű idomnak látszik, sokféle tulajdonsága van, melyek meghatározzák a nézőre gyakorolt hatását. Ezek közül néhány:

• hossz
• vastagság
• szín
• kitöltöttség
• egyenes vagy görbült
• irány
• változékonyság
• nyílt vagy zárt
• stb.

A vonalnak kettős jelentősége van: lehet önálló vizuális tárgy, ha magában áll egy fehér papíron. Ha mellé rajzolunk egy másik, tőle eltérő vonalat, ez a másik vonal azonnal valamilyen viszonyba kerül az elsővel, megszervezi és tagolja a teret. Ha ezt a két vonalat szembehelyezzük egymással, már tér alakul ki, formát hoznak létre és körvonal is kialakulhat. A vonal most már az alap kétdimenziós felületének határa.

Ha a kétdimenziós felületen több egyenes vonal van, sokféle eset lehetséges. A vonalak lehetnek egymással párhuzamosak, ekkor egy ismétlődő ritmust hoznak létre. Ha a vonalak egymással nem párhuzamosak, a térbeliség hamis illúzióját kelthetik, ráirányítják a figyelmet egy adott térrészre, vagy behatárolnak egy felületet. Ha satírozzuk a köztük kialakuló részt, azzal anyagi voltára is utalhatunk, vagy akár árnyékot is rajzolhatunk. Ilyenkor a vonalak már foltokat alkotnak, és a kétdimenziós felületből akár háromdimenziós, térbeli alakzatokká válnak.

Ilyen művészeti alkotás például Bouguereau ceruzarajza is. A képen a görbe vonalak dominálnak. A rajzoló pontosan rajzolta meg a kontúrokat. A test a tér határához képest gyenge, hiszen a test is ugyanolyan fehér, mint a háttér. Bouguereau ezzel a művével inkább a vonal mozgását fejezi ki, de ugyanakkor érzékelteti a test térbeliségét is.