ум

ум (um)

• IPA: [um]

ум • (um) hn élett (birtokos ума́, alanyeset tsz. умы́, birtokos tsz. умо́в)

1. ész
2. értelem
3. elme

   склад ума ― sklad uma ― gondolkodásmód, észjárás, mentalitás

   человек большого ума ― čelovek bolʹšovo uma ― nagyeszű ember

   у него острый ум ― u nevo ostryj um ― jó/éles esze van

   блестящий ум ― blestjaščij um ― ragyogó elme

   лучшие умы человечества ― lučšije umy čelovečestva ― az emberiség nagy elméi/gondolkodói

   у него ум за разум зашёл ― u nevo um za razum zašól ― azt sem tudja, hol áll a feje

   уму непостижимо ― umu nepostižimo ― megfoghatatlan; teljesen értelmetlen

   это не его ума дело ― eto ne jevo uma delo ― ez nem az ő dolga

   ума не приложу ― uma ne priložu ― nem érem fel ésszel

   быть без ума (от кого/чего) ― bytʹ bez uma (ot kovo/čevo) ― el van ragadtatva/bűvölve (vktől/vmtől)

   держать в уме ― deržatʹ v ume ― számontart, észben tart (vmt)

   быть не в своём уме ― bytʹ ne v svojóm ume ― nincs észnél

   взяться за ум ― vzjatʹsja za um ― észbe kap; jobb belátásra tér

   у него другое на уме ― u nevo drugoje na ume ― más jár az eszében/fejében

   он себе на уме ― on sebe na ume ― megvan a magához való esze

   сводить с ума (кого) ― svoditʹ s uma (kovo) ― megbolondít, megőrjít (vkt)

   сойти с ума ― sojti s uma ― eszét veszti; megbolondul

   ум хорошо, а два лучше ― um xorošo, a dva lučše ― több szem többet lát

• Függelék:Orosz szógyakorisági lista

ум

1. Lásd: um