A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Főnév
flail (tsz. flails)
- cséphadaró
Etimológia
Lásd a Flegel szót.
Ige
flail (alapjelen, egyes szám harmadik személy flails, folyamatos melléknévi igenév flailing, második és harmadik alakja flailed)
- hadonászik
- csapkod
