[go: up one dir, main page]

Hungarian

edit

Etymology

edit

Of unknown origin. Its derivation from German is less likely.[1]

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈtɒrɡont͡sɒ]
  • Hyphenation: tar‧gon‧ca
  • Rhymes: -t͡sɒ

Noun

edit

targonca (plural targoncák)

  1. wheelbarrow
  2. forklift
  3. pallet jack

Declension

edit
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative targonca targoncák
accusative targoncát targoncákat
dative targoncának targoncáknak
instrumental targoncával targoncákkal
causal-final targoncáért targoncákért
translative targoncává targoncákká
terminative targoncáig targoncákig
essive-formal targoncaként targoncákként
essive-modal
inessive targoncában targoncákban
superessive targoncán targoncákon
adessive targoncánál targoncáknál
illative targoncába targoncákba
sublative targoncára targoncákra
allative targoncához targoncákhoz
elative targoncából targoncákból
delative targoncáról targoncákról
ablative targoncától targoncáktól
non-attributive
possessive - singular
targoncáé targoncáké
non-attributive
possessive - plural
targoncáéi targoncákéi
Possessive forms of targonca
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. targoncám targoncáim
2nd person sing. targoncád targoncáid
3rd person sing. targoncája targoncái
1st person plural targoncánk targoncáink
2nd person plural targoncátok targoncáitok
3rd person plural targoncájuk targoncáik

Derived terms

edit

References

edit
  1. ^ targonca in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.

Further reading

edit
  • targonca in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN