tapasztalat
Hungarian
editEtymology
editPronunciation
editNoun
edittapasztalat (countable and uncountable, plural tapasztalatok)
- experience (collection of events and/or activities from which an individual or group may gather knowledge)
Declension
editInflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | tapasztalat | tapasztalatok |
accusative | tapasztalatot | tapasztalatokat |
dative | tapasztalatnak | tapasztalatoknak |
instrumental | tapasztalattal | tapasztalatokkal |
causal-final | tapasztalatért | tapasztalatokért |
translative | tapasztalattá | tapasztalatokká |
terminative | tapasztalatig | tapasztalatokig |
essive-formal | tapasztalatként | tapasztalatokként |
essive-modal | — | — |
inessive | tapasztalatban | tapasztalatokban |
superessive | tapasztalaton | tapasztalatokon |
adessive | tapasztalatnál | tapasztalatoknál |
illative | tapasztalatba | tapasztalatokba |
sublative | tapasztalatra | tapasztalatokra |
allative | tapasztalathoz | tapasztalatokhoz |
elative | tapasztalatból | tapasztalatokból |
delative | tapasztalatról | tapasztalatokról |
ablative | tapasztalattól | tapasztalatoktól |
non-attributive possessive - singular |
tapasztalaté | tapasztalatoké |
non-attributive possessive - plural |
tapasztalatéi | tapasztalatokéi |
Possessive forms of tapasztalat | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | tapasztalatom | tapasztalataim |
2nd person sing. | tapasztalatod | tapasztalataid |
3rd person sing. | tapasztalata | tapasztalatai |
1st person plural | tapasztalatunk | tapasztalataink |
2nd person plural | tapasztalatotok | tapasztalataitok |
3rd person plural | tapasztalatuk | tapasztalataik |
Derived terms
editCompound words
Further reading
edit- tapasztalat in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN