psziché
Hungarian
editEtymology
editFrom Ancient Greek ψυχή (psukhḗ, “soul, breath”).[1]
Pronunciation
editNoun
editpsziché (plural pszichék)
Declension
editInflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | psziché | pszichék |
accusative | pszichét | pszichéket |
dative | pszichének | pszichéknek |
instrumental | pszichével | pszichékkel |
causal-final | pszichéért | pszichékért |
translative | pszichévé | pszichékké |
terminative | pszichéig | pszichékig |
essive-formal | pszichéként | pszichékként |
essive-modal | — | — |
inessive | pszichében | pszichékben |
superessive | pszichén | pszichéken |
adessive | pszichénél | pszichéknél |
illative | pszichébe | pszichékbe |
sublative | pszichére | pszichékre |
allative | pszichéhez | pszichékhez |
elative | pszichéből | pszichékből |
delative | pszichéről | pszichékről |
ablative | pszichétől | pszichéktől |
non-attributive possessive - singular |
pszichéé | pszichéké |
non-attributive possessive - plural |
pszichééi | pszichékéi |
Possessive forms of psziché | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | pszichém | pszichéim |
2nd person sing. | pszichéd | pszichéid |
3rd person sing. | pszichéje | pszichéi |
1st person plural | pszichénk | pszichéink |
2nd person plural | pszichétek | pszichéitek |
3rd person plural | pszichéjük | pszichéik |
Derived terms
editRelated terms
editReferences
edit- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
edit- psziché in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN