széles
Hungarian
editEtymology
editszél (“edge, perimeter”) + -es (adjective-forming suffix)[1]
Pronunciation
editAdjective
editszéles (comparative szélesebb, superlative legszélesebb)
Declension
editInflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | széles | szélesek |
accusative | széleset | széleseket |
dative | szélesnek | széleseknek |
instrumental | szélessel | szélesekkel |
causal-final | szélesért | szélesekért |
translative | szélessé | szélesekké |
terminative | szélesig | szélesekig |
essive-formal | szélesként | szélesekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szélesben | szélesekben |
superessive | szélesen | széleseken |
adessive | szélesnél | széleseknél |
illative | szélesbe | szélesekbe |
sublative | szélesre | szélesekre |
allative | széleshez | szélesekhez |
elative | szélesből | szélesekből |
delative | szélesről | szélesekről |
ablative | szélestől | szélesektől |
non-attributive possessive - singular |
szélesé | széleseké |
non-attributive possessive - plural |
széleséi | szélesekéi |
Derived terms
editExpressions
See also
editReferences
edit- ^ széles in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
edit- széles in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN