meglett

• IPA^(key): [ˈmɛɡlɛtː]
• Hyphenation: meg‧lett

From the (meg)le- suppletive stem of megvan +‎ -tt (third-person singular indicative past-tense personal suffix).

meglett

1. Only used in meglett volna (third-person singular conditional past of megvan).

meglett

1. past participle of megvan

   Az egyszer már meglett papucs most újra elveszett. ― The slipper, once found, is now lost again.

meglesz +‎ -tt (third-person singular indicative past-tense personal suffix)

meglett

1. third-person singular indicative past of meglesz
2. construed with volna: third-person singular conditional past of meglesz

meglett (comparative meglettebb, superlative legmeglettebb)

1. (obsolete) adult^[1]

   Synonym: felnőtt

2. mature, somewhat elderly

   Synonyms: érett, koros, idős, tapasztalt

• meglett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• meglesz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• megvan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN