[go: up one dir, main page]

Czech

edit

Etymology

edit

Borrowed from German Hallo.

Pronunciation

edit

Interjection

edit

haló

  1. hello (when answering phone)

Hungarian

edit

Etymology

edit

hal (to die) +‎ (present-participle suffix)

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈhɒloː]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: ha‧ló
  • Rhymes: -loː

Participle

edit

haló

  1. present participle of hal

Adjective

edit

haló (not comparable)

  1. dying
    Isten nyugtassa haló porában is.God bless him/her. Blessed be his/her memory. (literally, “May God make him/her rest in his/her dying ashes, as well.”)

Declension

edit
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative haló halók
accusative halót halókat
dative halónak halóknak
instrumental halóval halókkal
causal-final halóért halókért
translative halóvá halókká
terminative halóig halókig
essive-formal halóként halókként
essive-modal
inessive halóban halókban
superessive halón halókon
adessive halónál halóknál
illative halóba halókba
sublative halóra halókra
allative halóhoz halókhoz
elative halóból halókból
delative halóról halókról
ablative halótól halóktól
non-attributive
possessive - singular
halóé halóké
non-attributive
possessive - plural
halóéi halókéi

Further reading

edit
  • haló in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Irish

edit

Etymology 1

edit

Onomatopoeic.

Interjection

edit

haló!

  1. hello! hullo!

Etymology 2

edit

Noun

edit

haló m sg

  1. h-prothesized form of aló

Further reading

edit

Spanish

edit

Verb

edit

haló

  1. third-person singular preterite indicative of halar

Anagrams

edit