határozott
Hungarian
editEtymology
editFrom határoz (“to decide, to resolve”) + -ott (past-tense and past-participle suffix).
Pronunciation
editVerb
edithatározott
Participle
edithatározott
Adjective
edithatározott (comparative határozottabb, superlative leghatározottabb)
- (of a person or his/her behavior) determined, resolute, firm
- Synonyms: elszánt, eltökélt
- Antonyms: határozatlan, bizonytalan
- precise, exact, accurate, fixed, definite
- Antonym: határozatlan
- definite, marked (e.g. improvement)
- Synonyms: egyértelmű, szembetűnő, nyilvánvaló
- express, unequivocal, flat, clear (e.g. a reply)
Declension
editInflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | határozott | határozottak |
accusative | határozottat | határozottakat |
dative | határozottnak | határozottaknak |
instrumental | határozottal | határozottakkal |
causal-final | határozottért | határozottakért |
translative | határozottá | határozottakká |
terminative | határozottig | határozottakig |
essive-formal | határozottként | határozottakként |
essive-modal | — | — |
inessive | határozottban | határozottakban |
superessive | határozotton | határozottakon |
adessive | határozottnál | határozottaknál |
illative | határozottba | határozottakba |
sublative | határozottra | határozottakra |
allative | határozotthoz | határozottakhoz |
elative | határozottból | határozottakból |
delative | határozottról | határozottakról |
ablative | határozottól | határozottaktól |
non-attributive possessive - singular |
határozotté | határozottaké |
non-attributive possessive - plural |
határozottéi | határozottakéi |
Derived terms
editExpressions
Further reading
edit- határozott in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN