[go: up one dir, main page]

See also: kéret

Hungarian

edit
 
(1) képkeret
 
(2) táblázatkeret

Etymology

edit

From the same stem as kering, kerít, kerül + -et (noun-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1][2]

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈkɛrɛt]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: ke‧ret
  • Rhymes: -ɛt

Noun

edit

keret (plural keretek)

  1. frame (rigid structure surrounding a flat object; the frame of a picture, a window, glasses, etc.)
    • 1929, Béla Barabás, “A talált ékszer”, in Emlékirataim[1]:
      Széles aranyozott keretben függ egy angol hölgy arcképe dolgozószobám falán.
      The portrait of an English lady hangs in a wide gilded frame on the wall of my study.
  2. border (decorative strip around a piece of text or an image)
    • 2004, Tihamér Margitay, “6.1.2 Fenyegetésre apellálás”, in Informális logika:
      Hasonlóan működik a cigarettásdobozon fekete keretben szereplő fenyegető felirat: „A dohányzás halált okozhat!”
      The menacing label, “smoking can cause death,” appearing within a black border on cigarette packs has a similar effect.
  3. (in the plural) bounds, limits (restrictions beyond which one may not go)
    • 1977, “Országos helytörténeti börze lesz Budapesten”, in Honismeret[2], volume 4, number 4:
      Természetesen a vásárlások, cserék csak a törvényes keretek között történhetnek.
      Naturally, any purchase or exchange can only take place within legal bounds.
  4. budget, resources (monetary or other capacity available for a purpose)
    • 2011, Attila Salga, Csalóka nyalóka[3], act I, scene V:
      A direktor nem engedélyezte a tartalék egyenruhákat, mert nincs rá keret.
      The director hasn’t authorized spare uniforms, because there’s no budget for them.
  5. (literature, film) frame (recurrent element that appears at the beginning and the end of the narrative)
    • 2011, Titanilla Mátrai, “Tokió kék szemmel”, in Filmszem[4], volume 1, number 4:
      A „Lost in Translation”-t Bob Tokióba érkezése, majd hazaindulása zárja keretbe.
      “Lost in Translation” is enclosed in a frame of Bob’s arrival in Tokyo, and then his departure for home.
  6. (sports) training team (team of athletes who get nominated to participate in a sporting event)
    • 1968, “Készülődik az olimpiai labdarúgócsapat”, in Tolna Megyei Népújság[5], volume 18, number 163:
      Huszonegy fővárosi és kilenc vidéki játékos került az olimpiai keretbe.
      Twenty-one players made the Olympic training team from the capital and nine from the country.
  7. (Internet) frame (individually scrollable region of a webpage)
    • 1997–1998, Péter Borzási, “Mutatkozzunk be az Interneten!”, in Firka[6], volume 7, number 5:
      Mindegyik keretbe külön betölthetünk egy-egy HTML-dokumentumot, egymástól függetlenül.
      We can load separate HTML documents into each frame, independent of one another.

Declension

edit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative keret keretek
accusative keretet kereteket
dative keretnek kereteknek
instrumental kerettel keretekkel
causal-final keretért keretekért
translative keretté keretekké
terminative keretig keretekig
essive-formal keretként keretekként
essive-modal
inessive keretben keretekben
superessive kereten kereteken
adessive keretnél kereteknél
illative keretbe keretekbe
sublative keretre keretekre
allative kerethez keretekhez
elative keretből keretekből
delative keretről keretekről
ablative kerettől keretektől
non-attributive
possessive - singular
kereté kereteké
non-attributive
possessive - plural
keretéi keretekéi
Possessive forms of keret
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. keretem kereteim
2nd person sing. kereted kereteid
3rd person sing. kerete keretei
1st person plural keretünk kereteink
2nd person plural keretetek kereteitek
3rd person plural keretük kereteik

Derived terms

edit
Compound words

References

edit
  1. ^ keret in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading

edit
  • keret in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Anagrams

edit