[go: up one dir, main page]
Wiktionary

ellen

See also: Ellen and ellen-

English

edit

Alternative forms

edit

Etymology

edit

From Middle English elne, ellen, from Old English ellen (“zeal, strength, power, vigor, valor, courage, fortitude, strife, contention”), from Proto-West Germanic *alljan, from Proto-Germanic *aljaną (“zeal, power, courage”). Cognate with Middle High German ellen (“strength, manhood”), Middle Low German ellen (“strength, power, courage, vigor, bravery”), Icelandic elja (“endurance, energy”).

Pronunciation

edit

Noun

edit

ellen (uncountable)

  1. (obsolete) Zeal.
  2. (obsolete) Strength; courage.
  3. (theology) Strength vouchsafed; comfort; grace.

Danish

edit

Noun

edit

ellen c

  1. definite singular of el

Dutch

edit

Pronunciation

edit
  • Audio:(file)

Noun

edit

ellen

  1. plural of el

Finnish

edit

Etymology

edit

Univerbation of ellä (“if”) (dialectal) +‎ en

Pronunciation

edit

Conjunction

edit

ellen

  1. if I not, unless I
    Ellen syö, jään nälkäiseksi.
    If I don't eat, I will stay hungry.

Synonyms

edit

See also

edit

Hungarian

edit
e Pronominal adverbs from postpositions (cf. case suffixes)
meaning post-
pos.		 him/her
(it)*		 that one,
this one		 what? it which c.
(for a whole clause)
to below alá alá(ja) az/ez alá mi alá n/a –
below; during alatt alatta az/ez alatt mi alatt az-/ezalatt mialatt c
from below alól alóla az/ez alól mi alól az-/ezalól – c
by (fig.) által általa az/ez által mi által az-/ezáltal miáltal
to in front of elé elé(je) az/ez elé mi elé n/a – c
against ellen ellene az/ez ellen mi ellen az-/ezellen – c
from in front elől előle az/ez elől mi elől n/a – c
in front; before előtt előtte az/ez előtt mi előtt az-/ezelőtt mielőtt c
towards felé felé(je) a/e felé mi felé afelé/efelé – c
above felett
fölött		 felette
fölötte		 a/e felett
a/e fölött		 mi felett
mi fölött		 a-/efelett
a-/efölött		 – c
from the dir. felől felőle a/e felől mi felől a-/efelől – c
to above fölé fölé(je) a/e fölé mi fölé afölé/efölé –
from above (fölül) (fölüle) (a/e fölül) (mi fölül) (n/a) –
instead of helyett helyette a/e helyett mi helyett a-/ehelyett –
towards (fig.) iránt iránta az/ez iránt mi iránt az-/eziránt – c
to around köré köré(je) a/e köré mi köré a-/eköré –
around körül körülötte a/e körül mi körül a-/ekörül – c
during, while közben – a/e közben mi közben a-/eközben miközben
to betw./a. közé közé(je) a/e közé mi közé n/a –
between /
among		 között
közt		 közötte
közte		 a/e között
a/e közt		 mi között
mi közt		 a-/eközött
a-/eközt		 –
from betw./a. közül (közüle) a/e közül mi közül n/a –
to the vicinity mellé mellé(je) a/e mellé mi mellé a-/emellé –
next to mellett mellette a/e mellett mi mellett a-/emellett – c
from the vic. mellől mellőle a/e mellől mi mellől n/a –
because of miatt miatta a/e miatt mi miatt a-/emiatt – c
to behind mögé mögé(je) a/e mögé mi mögé a-/emögé –
behind mögött mögötte a/e mögött mi mögött a-/emögött –
from behind mögül mögüle a/e mögül mi mögül a-/emögül –
without nélkül nélküle a/e nélkül mi nélkül a-/enélkül –
since (time) óta – az/ez óta (mióta) az-/ezóta mióta
according to szerint szerinte a/e szerint mi szerint a-/eszerint miszerint
after után utána az/ez után mi után az-/ezután miután c
in order to végett – a/e végett mi végett a-/evégett –
átc ellenére keresztülc mentén múlva részére számára szembenc túlc All »
*: This group of adverbs is often understood for humans when in an emphatic position;
in an unstressed position, they may also imply objects, always depending on context.
Adverbs ending in -á/-é (marked above in yellow) may coincide with postpositions.

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈɛlːɛn]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: el‧len
  • Rhymes: -ɛn

Etymology 1

edit

Lexicalization of el-, ele- (stem variants of elő-) + -n (locative suffix). Since the language reform, it is also used as a verbal prefix (see ellen-). As the first part of compound words it is mostly patterned after Latin contra (“against”) and German gegen (“against”).[1]

Postposition

edit

ellen

  1. against
Usage notes
edit

This term may also be part of the split form of a verb prefixed with ellen-, occurring when the main verb does not follow the prefix directly. It can be interpreted only with the related verb form, irrespective of its position in the sentence, e.g. meg tudták volna nézni (“they could have seen it”, from megnéz). For verbs with this prefix, see ellen-; for an overview, Appendix:Hungarian verbal prefixes.

Derived terms
edit
Compound words

Etymology 2

edit

Back-formation from ellenség.[2]

Noun

edit

ellen (plural ellenek)

  1. (archaic or literary) enemy, opponent
    Synonyms: ellenség, ellenfél
Declension
edit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ellen ellenek
accusative ellent elleneket
dative ellennek elleneknek
instrumental ellennel ellenekkel
causal-final ellenért ellenekért
translative ellenné ellenekké
terminative ellenig ellenekig
essive-formal ellenként ellenekként
essive-modal — —
inessive ellenben ellenekben
superessive ellenen elleneken
adessive ellennél elleneknél
illative ellenbe ellenekbe
sublative ellenre ellenekre
allative ellenhez ellenekhez
elative ellenből ellenekből
delative ellenről ellenekről
ablative ellentől ellenektől
non-attributive
possessive - singular 		ellené elleneké
non-attributive
possessive - plural 		ellenéi ellenekéi
Possessive forms of ellen
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ellenem elleneim
2nd person sing. ellened elleneid
3rd person sing. ellene ellenei
1st person plural ellenünk elleneink
2nd person plural ellenetek elleneitek
3rd person plural ellenük elleneik

See also

edit

References

edit
  1. ^ ellen in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. ^ ellen in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading

edit
  • (against): ellen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • ([archaic] enemy): ellen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • ellen in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).

Luxembourgish

edit

Etymology

edit

From Old High German elilenti. Compare German elend.

Pronunciation

edit
  • IPA(key): /ˈælen/, [ˈælən]

Adjective

edit

ellen (masculine ellenen, neuter ellent, comparative méi ellen, superlative am ellensten)

  1. ugly

Declension

edit
declension of ellen
number and gender singular plural
masculine feminine neuter all genders
predicative hien ass ellen si ass ellen et ass ellen si si(nn) ellen
nominative /
accusative 		attributive and/or after determiner ellenen ellen ellent ellen
independent without determiner ellenes ellener
dative after any declined word ellenen ellener ellenen ellenen
as first declined word ellenem ellenem

Middle English

edit

Etymology 1

edit

From Old English eln.

Noun

edit

ellen

  1. Alternative form of elne (“ell”)

Etymology 2

edit

From Old English ellen.

Noun

edit

ellen

  1. Alternative form of elne (“power”)

Northern Sami

edit

Pronunciation

edit
  • (Kautokeino) IPA(key): /ˈeːllen/

Verb

edit

ēllen

  1. first-person singular past indicative of eallit

Old English

edit

Etymology 1

edit

From Proto-West Germanic *alljan. Cognate with Old Saxon ellan, Old High German ellan, Gothic 𐌰𐌻𐌾𐌰𐌽 (aljan), Old Norse eljan (Icelandic elja).

Pronunciation

edit
  • IPA(key): /ˈel.len/, [ˈeɫ.ɫen]

Noun

edit

ellen n or m

  2. strength, courage, bravery
Declension
edit

when neuter (as always in poetry):

Declension of ellen (strong a-stem)
Case Singular Plural
nominative ellen ellen
accusative ellen ellen
genitive elnes elna
dative elne elnum

when masculine:

Declension of ellen (strong a-stem)
Case Singular Plural
nominative ellen elnas
accusative ellen elnas
genitive elnes elna
dative elne elnum
Derived terms
edit
Descendants
edit
  • Middle English: elne, ellen

Etymology 2

edit

Alternative forms

edit

Adjective

edit

ellen

  1. (relational) elder tree, elder wood
Declension
edit
Declension of ellen — Strong
Singular Masculine Feminine Neuter
Nominative ellen elnu, elno ellen
Accusative ellenne elne ellen
Genitive elnes ellenre elnes
Dative elnum ellenre elnum
Instrumental elne ellenre elne
Plural Masculine Feminine Neuter
Nominative elne elna, elne elnu, elno
Accusative elne elna, elne elnu, elno
Genitive ellenra ellenra ellenra
Dative elnum elnum elnum
Instrumental elnum elnum elnum
Declension of ellen — Weak
Singular Masculine Feminine Neuter
Nominative elna elne elne
Accusative elnan elnan elne
Genitive elnan elnan elnan
Dative elnan elnan elnan
Instrumental elnan elnan elnan
Plural Masculine Feminine Neuter
Nominative elnan elnan elnan
Accusative elnan elnan elnan
Genitive ellenra, elnena ellenra, elnena ellenra, elnena
Dative elnum elnum elnum
Instrumental elnum elnum elnum

Noun

edit

ellen n (nominative plural ellen)

  2. elder tree
Declension
edit
Declension of ellen (strong a-stem)
Case Singular Plural
nominative ellen ellen
accusative ellen ellen
genitive elnes elna
dative elne elnum
Descendants
edit
Retrieved from "https://en.wiktionary.org/w/index.php?title=ellen&oldid=82551142"