gusztus

Hungarian

Borrowed from Latin gustus.^[1]

gusztus (plural gusztusok)

taste (a person’s implicit set of preferences)
Synonym: ízlés

Gusztus dolga. ― It's a matter of taste.
appetite, hunger (for something: -ra/-re) (desire for, or relish of, food or drink)
Synonyms: étvágy, ehetnék
want, desire, wish, mood, fancy, liking
Synonym: kedv

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	gusztus	gusztusok
accusative	gusztust	gusztusokat
dative	gusztusnak	gusztusoknak
instrumental	gusztussal	gusztusokkal
causal-final	gusztusért	gusztusokért
translative	gusztussá	gusztusokká
terminative	gusztusig	gusztusokig
essive-formal	gusztusként	gusztusokként
essive-modal	—	—
inessive	gusztusban	gusztusokban
superessive	gusztuson	gusztusokon
adessive	gusztusnál	gusztusoknál
illative	gusztusba	gusztusokba
sublative	gusztusra	gusztusokra
allative	gusztushoz	gusztusokhoz
elative	gusztusból	gusztusokból
delative	gusztusról	gusztusokról
ablative	gusztustól	gusztusoktól
non-attributive possessive - singular	gusztusé	gusztusoké
non-attributive possessive - plural	gusztuséi	gusztusokéi

^ gusztus in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)