csöcs
Hungarian
editAlternative forms
edit- csecs (rare, dated, dialectal)
Pronunciation
editNoun
editcsöcs (plural csöcsök)
Declension
edit| Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | csöcs | csöcsök |
| accusative | csöcsöt | csöcsöket |
| dative | csöcsnek | csöcsöknek |
| instrumental | csöccsel | csöcsökkel |
| causal-final | csöcsért | csöcsökért |
| translative | csöccsé | csöcsökké |
| terminative | csöcsig | csöcsökig |
| essive-formal | csöcsként | csöcsökként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | csöcsben | csöcsökben |
| superessive | csöcsön | csöcsökön |
| adessive | csöcsnél | csöcsöknél |
| illative | csöcsbe | csöcsökbe |
| sublative | csöcsre | csöcsökre |
| allative | csöcshöz | csöcsökhöz |
| elative | csöcsből | csöcsökből |
| delative | csöcsről | csöcsökről |
| ablative | csöcstől | csöcsöktől |
| non-attributive possessive - singular |
csöcsé | csöcsöké |
| non-attributive possessive - plural |
csöcséi | csöcsökéi |
| Possessive forms of csöcs | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | csöcsöm | csöcseim |
| 2nd person sing. | csöcsöd | csöcseid |
| 3rd person sing. | csöcse | csöcsei |
| 1st person plural | csöcsünk | csöcseink |
| 2nd person plural | csöcsötök | csöcseitek |
| 3rd person plural | csöcsük | csöcseik |
Further reading
edit- csöcs , redirecting to csecs in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- csöcs, redirecting to csecs in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).