újbóli

Hungarian

újból (“again, once again, anew, afresh”) +‎ -i (adjective-forming suffix)

újbóli (not comparable)

repeated, again, re-
A kérdés újbóli megvitatása nem került napirendre. ― Re-discussion of the issue was not put on the agenda.

A vizsga újbóli halasztása nem engedélyezett. ― Postponing the exam again is not allowed.

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	újbóli	újbóliak
accusative	újbólit	újbóliakat
dative	újbólinak	újbóliaknak
instrumental	újbólival	újbóliakkal
causal-final	újbóliért	újbóliakért
translative	újbólivá	újbóliakká
terminative	újbóliig	újbóliakig
essive-formal	újbóliként	újbóliakként
essive-modal	—	—
inessive	újbóliban	újbóliakban
superessive	újbólin	újbóliakon
adessive	újbólinál	újbóliaknál
illative	újbóliba	újbóliakba
sublative	újbólira	újbóliakra
allative	újbólihoz	újbóliakhoz
elative	újbóliból	újbóliakból
delative	újbóliról	újbóliakról
ablative	újbólitól	újbóliaktól
non-attributive possessive - singular	újbólié	újbóliaké
non-attributive possessive - plural	újbóliéi	újbóliakéi