értekezlet

First attested in 1845. From értekezik (“to discuss, consult, confer”) +‎ -let (noun-forming suffix), from ért (“to understand”) +‎ -ekezik.^[1]

• IPA^(key): [ˈeːrtɛkɛzlɛt]
• Hyphenation: ér‧te‧kez‧let
• Rhymes: -ɛt

értekezlet (plural értekezletek)

1. meeting, conference (a meeting of the members, managers or agents of a body or organization, usually to discuss current affairs)

   Synonyms: gyűlés, tanácskozás, megbeszélés, ülés, találkozó, konferencia

   szülői értekezlet ― parent-teacher conference

   értekezleten van ― to be at a meeting

   értekezletet tart ― to hold a meeting

• értekezlet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN