Watt (mértékegység)

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Ez a szócikk a mértékegységről szól. Hasonló címmel lásd még: Watt (egyértelműsítő lap).

A watt (jele: W) a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége. Az elnevezés James Watt skót feltaláló és mérnök nevéből származik.

1 watt az a teljesítmény, amelyet 1 J munka 1 s alatt létrehoz.

1 W = 1 joule per másodperc = 1 newton méter per másodperc = 1 kilogramm négyzetméter per másodperc a harmadik hatványon:

${\displaystyle 1~{\rm {{W}=1~{\dfrac {\rm {J}}{\rm {s}}}=1~{\dfrac {\rm {N\cdot m}}{\rm {s}}}\,=1~{\dfrac {\rm {{kg}\cdot {\rm {m^{2}}}}}{\rm {s^{3}}}}}}}$

Elektromos egységekkel kifejezve 1 watt = 1 volt · amper

${\displaystyle 1~{\rm {{W}=1~{\rm {{V}\cdot 1~{\rm {A}}}}}}}$

Ha az ember lépcsőn megy fel, körülbelül 200 watt a teljesítménye. A gépkocsi teljesítménye utazósebességnél mintegy 25 000 watt, azaz 25 kilowatt (~30 lóerő). Az átlagos izzólámpa 40–100 wattos, az energiatakarékos kompakt fénycsövek, melyekkel felváltják a hagyományos izzólámpákat, általában 8–20 watt, míg a háztartási ledes fényforrások (fénykibocsátó diódák) általában 3–9 watt^[3][4] teljesítményűek. Egy erőművi gőzturbina teljesítménye 5×10⁷–5×10⁸ watt (50 000–500 000 kilowatt, 50–500 megawatt), a legnagyobb működő vízerőmű, a kínai Három-szurdok-gát összteljesítménye 2,25×10¹⁰ watt, azaz 22 500 megawatt.

A mértékegységet James Wattról nevezték el, a híres skót mérnökről, aki munkásságával nagymértékben hozzájárult a gőzgép fejlesztéséhez. A watt nevet mértékegységként a British Association for the Advancement of Science (Brit társaság a tudomány fejlesztéséért) második kongresszusán 1889-ben fogadta el és a Súlyok és mértékegységek 11. általános konferenciája iktatta be 1960-ban a nemzetközi mértékrendszerbe (SI).

Egy kilowatt (jele kW) egyenlő 1000 watt-tal, ezt a mértékegységet főleg motorok teljesítményének és munkagépek, szerszámgépek teljesítményszükségletének megadásához használják. Egy kilowatt közelítőleg 1,34 lóerővel egyenlő.^[5]

Egy megawatt (jele MW) egyenlő egymillió (10⁶) watt-tal vagy ezer kilowatt-tal. Több fizikai-technikai fogalom jellemzésére használják a megawattot, például: a villámcsapás, nagy villamos motorok, nagy vízijárművek (például repülőgép-hordozó, tengeralattjáró), néhány nagy kísérleti berendezés (részecskegyorsító), nagy lézer teljesítményére. Nagy lakóépület vagy közösségi épület fűtési és hűtési, valamint elektromos energiaszükséglete szintén megawatt nagyságrendű lehet.

Az erőművek generátorainak teljesítményét szintén MW-ban mérik. A korszerű nagy dízel-elektromos mozdonyok csúcsteljesítménye 3–5 MW, egy átlagos atomerőmű csúcsteljesítménye 500–2000 MW.

Egy gigawatt (jele GW) egymilliárd wattal (10⁹ W) vagy 1000 megawattal egyenlő. Ezt gyakran használják nagy erőművek vagy elektromos hálózatok jellemzésére. Németországban a szélenergia beépített kapacitása 25,8 GW. A belga Doel atomerőmű legnagyobb blokkja (a négy közül) 1,04 GW csúcsteljesítményű. A HVDC átalakítókat akár 2 GW névleges teljesítménnyel is gyártották.

• Pattantyús Á. Géza: A gépek üzemtana. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983. ISBN 963-10-4808-X
• Gulyás János-Honyek Gyula-Markovits Tibor-Szalóki Dezső-Tomcsányi Péter-Varga Antal: Fizika 10. A gimnáziumok 10. évfolyama számára, 5. kiadás, Műszaki Kiadó, Budapest, 2007, MK-2760-8, ISBN 978-963-16-2760-2
• Kós Réka: Tananyagok a diákjaim számára - Elektromosságtan összefoglalás

• 1991. évi XLV. törvény [1]
• Robert A. Nelson: "A nemzetközi mértékegység rendszer". Via Satellite, 2000. február (angolul)
• LED-es és energiatakarékos izzók összehasonlító vizsgálata, fogyasztovedelem.kormany.hu